Keresztülhúzta a szélenergia kihasználására irányuló terveket a NATO és Oroszország közötti feszültség.
14 tervezett tengeri szélerőmű parkból 13 építési engedélyének kiadását tagadta meg Svédország nemzetbiztonsági okokból. A döntésről az ország hadügyminisztere, Pal Jonson tájékoztatta a sajtót hétfőn.
A friss NATO-tag Svédország Balti-tengerre tervezett megújuló energiát termelő szélerőműveinek hatását a hadsereg is megvizsgálta és arra jutottak, hogy elfogadhatatlan hátrányt okoznának. Konkrétan zavarnák az érintett területen működő radarokat és szenzorokat, ami megnehezítené az Oroszországhoz tartozó Kalinyingrád körüli mozgások, tengeralattjárók és egy esetleges támadás felderítését.
Pal Jonson hadügyminiszter szerint
például a Patriot rakétaelhárító rendszereknek a ballisztikus rakétákat és cirkáló rakétákat felderítő radarjait zavarnák a szélerőművek.
A NATO haditengerészeti erőinek parancsnoka Mike Ultey altengernagy idén arra figyelmeztetett, hogy a kiterjedt tenger alatti infrastruktúra olyan rendszer szintű sebezhetőséget jelent, amelyen keresztül Oroszország Európa és Észak-Afrika egymilliárd lakójára jelent fenyegetést.
Helyettese, Didier Maleterre altengernagy szerint Oroszország által folytatott hibrid hadviselés megrongálhatja a tenger alatti kábeleket, internet kábeleket és csővezetékeket, csapást mérve az ezekhez kötődő gazdasági ágazatokra.
Az egyetlen engedélyezett szélfarm program a Poseidon lett, amely 81 turbinával évi 5,5 terawatt energiát termel majd a Dánia felé néző nyugati partoknál.
A svéd ipari miniszter Ebba Busch szerint a szélfarmok leállítása nagyon nehéz bejelentés volt, de mint mondta az ország biztonsága mindennél előbbre való.