Ahogy egyetlen gyönyörű dolog, úgy a Földközi-tenger sem örök. A Föld két nagy tektonikus lemeze szuperlassú mozgással ugyanis ebben a pillanatban is közelít egymás felé, ami azt jelenti, hogy a – nagyon – távoli jövőben jó eséllyel a Földközi-tenger szó szerint eltűnhet a bolygó felszínéről; sőt mi több, egy teljesen új óceán is kialakulhat a bolygón.
Bolygónk kontinensei folyamatos – bár rendkívül lassú – változásban vannak. Mint ismeretes, a Föld kérge tektonikus lemezekre oszlik, amelyek a félfolyékony felső köpenyen mozognak. Ez a mozgás kontinensek fokozatos átrendeződéséhez és különféle geológiai képződmények kialakulásához vezet az évmilliók során. A kontinensek jelenlegi elrendezése – Afrika, Eurázsia, az Amerikák és így tovább – csupán ideiglenes, a kontinenskonfigurációk a múltban rengeteget változtak, és a jövőben is változni fognak a tektonikus lemezek mozgása miatt.
Már Francis Bacon is felismerte 1620-ban, hogy a kontinensek partvonalai bizonyos pontokon hasonlóságot mutatnak, és egyes földrészek „összeilleszthetők”. Bacon mellett más gondolkodók – például Abraham Ortelius, Antonio Snider-Pellegrini és Benjamin Franklin – is megfigyelték, hogy az Atlanti-óceán két oldalán elhelyezkedő kontinensek, különösen Afrika és Dél-Amerika, alakjuk alapján egymáshoz illenek.
A kontinensek mozgásának ötletét először Frank Bursley Taylor vetette fel, aki az 1908-as Geological Society of America-találkozón ismertette elméletét, majd 1910 júniusában publikálta munkáját a GSA Bulletinben. A déli féltekén már az 1900-as évek körül felfigyeltek arra, hogy a déli kontinenseken talált fosszíliák és geológiai formációk hasonlóságot mutatnak.
Alfred Wegener elmélete, amely szerint a kontinensek valaha – körülbelül 200 millió évvel ezelőtt – egyetlen óriási földrészt alkottak, végül az 1960-as években vált teljes körűvé.
Az őskontinenst Pangeának nevezték el. Ez a szuperkontinens az idők folyamán feldarabolódott, és megkezdődött a kontinensek mai helyzetükbe történő vándorlása és kialakulása – a vándorlás azonban azóta sem állt meg; szuperlassan ebben a pillanatban is mozognak a bolygó földrészei – írja az IFL Science.
A Földközi-tengerre leselkedő legnagyobb veszély az afrikai (núbiai) lemez és az eurázsiai lemez fokozatos ütközése. A két lemez közeledése körülbelül 100 millió évvel ezelőtt kezdődött meg, ami végül az óceáni medencék lassú bezáródásához vezetett közöttük. Maga az Alpok hegylánca is ennek az ütközésnek az eredménye. Aggodalomra azonban nincs ok, mivel ezek a geológiai változások évmilliók alatt zajlanak le, a mozgás sebessége évente csupán néhány milliméter – így előre betervezett nyaralásait semmiképp sem kell lemondania.
Az örök változás eredménye azonban végül az lesz, hogy a Földközi-tenger beszorulhat a két lemez közé, miközben egy új szuperkontinens formálódik.
Európa – ahogy ma ismerjük – az afrikai lemez alá kerülhet, a Földközi-tenger pedig megszűnhet létezni. Fontos azonban észben tartani, hogy ez csak egy lehetséges forgatókönyv arról, hogyan alakulhatnak a Föld tektonikus lemezei, a jövőbeli szuperkontinensek konfigurációjának előrejelzése ugyanis rendkívül nehéz a tektonikus mozgások összetett és dinamikus természete, valamint a hatalmas időtávlatok miatt.
Érdekesség, hogy tanulmányok szerint 5–10 millió év múlva Afrika is kettészakadhat a kisebb Szomáliai- és a nagyobb Núbiai-lemezre, a két terület közötti űrt pedig egy óceán tölti majd be. Szakértők szerint a folyamatot fokozott szeizmikus aktivitások és vulkanikus jelenségek kísérik majd, azt azonban, hogy mindennek szemtanúja lehet-e az emberiség, egyelőre még nem tudni. Egyesek szerint az emberiségnek körülbelül 7,5 millió éve van hátra, míg mások szerint a globális felmelegedés miatt már csak éveink vannak a Földön.
(Borítókép: A Földközi-tenger második legnagyobb szigetének, Szardíniának az egyik partja. Fotó: Emmanuele Contini / NurPhoto via Getty Images)