Csillagászok egy fiatal csillag körül keringő újszülött bolygót fedeztek fel, amely mindössze 3 millió év alatt alakult ki. Kozmikus viszonylatban ez meglehetősen gyorsnak számít, és ez a felfedezés megkérdőjelezi a bolygóképződés sebességéről alkotott jelenlegi elképzeléseket – számolt be a Reuters.

Ez a Föld tömegének mintegy 10–20-szorosára becsült kisbolygó a Naprendszeren kívüli legfiatalabb bolygók – az úgynevezett exobolygók – egyike, amelyeket valaha felfedeztek. A bolygó a gazdatestcsillag körül keringő, sűrű gázból és porból álló korong – az úgynevezett protoplanetáris korong – maradványai mellett található, amely a kialakulásához szükséges alapanyagokat biztosította.

A csillag, amely körül kering, várhatóan egy narancssárga törpe nevű csillagtípussá válik, amely kevésbé forró és kisebb tömegű, mint a Napunk. A csillag tömege körülbelül 70 százaléka a Napénak, fényessége pedig feleakkora. A Földtől mintegy 520 fényévre található a Tejútrendszerünkben.

Ez a felfedezés megerősíti, hogy a bolygók 3 millió éven belül összetartó formát ölthetnek, ami korábban nem volt tisztázott, mivel a Földnek 10–20 millió év kellett a kialakulásához

– mondta Madyson Barber, a Chapel Hill-i Észak-Karolinai Egyetem fizika és csillagászat tanszékének végzős hallgatója, a Nature című folyóiratban a héten megjelent tanulmány vezető szerzője.

„Nem igazán tudjuk, mennyi idő alatt alakulnak ki a bolygók” – tette hozzá Andrew Mann, az egyetem asztrofizikusa és a tanulmány társszerzője. „Azt tudjuk, hogy az óriásbolygóknak gyorsabban kell kialakulniuk, mint ahogy a korongjuk szétoszlik, mert sok gázra van szükségük a korongból. A korongok szétoszlása azonban 5–10 millió évig tart. Tehát a bolygók 1 millió év alatt alakulnak ki? 5? 10?” – tette fel a kérdést.

A legfiatalabb

Az IRAS 04125+2902 b és TIDYE–1b nevet kapott bolygó 8,8 naponként kering a csillaga körül, olyan távolságban, amely körülbelül ötödakkora, mint ami Naprendszerünk legbelső bolygóját, a Merkúrt elválasztja a Naptól. Tömege a Naprendszerünk legnagyobb kőzetbolygójának, a Földnek, és a legkisebb gázbolygónak, a Neptunusznak a tömege között van. Kevésbé sűrű, mint a Föld, és átmérője körülbelül 11-szer nagyobb. Kémiai összetétele nem ismert.

A kutatók azt gyanítják, hogy a bolygó a csillagától távolabb keletkezett, majd befelé vándorolt.

A csillaghoz közeli nagy bolygók kialakulása azért nehéz, mert a protoplanetáris korong a csillaghoz legközelebbről távolodik el a leggyorsabban, ami azt jelenti, hogy nincs elég anyag egy ilyen közeli nagy bolygó kialakításához

– mondta Barber. A kutatók az úgynevezett „tranzit” módszerrel észlelték a bolygót, a Földön lévő néző szemszögéből megfigyelve a gazdacsillag fényességének csökkenését, amikor a bolygó elhalad előtte. A NASA Transiting Exoplanet Survey Satellite (TESS) űrteleszkópjával találták meg. „Ez a legfiatalabb ismert tranzitbolygó. Egyenrangú az ismert legfiatalabb bolygókkal” – mondta Barber.

Az ezzel a módszerrel nem észlelt exobolygókat néha közvetlenül teleszkópok segítségével képezik le. Ezek azonban jellemzően masszívak, körülbelül tízszer nagyobbak, mint Naprendszerünk legnagyobb bolygója, a Jupiter. A csillagok és a bolygók csillagközi gáz- és porfelhőkből alakulnak ki.

Egy csillag-bolygó rendszer kialakulásához a gáz- és porfelhő összeomlik és lapos környezetté pörög, amelynek középpontjában a csillag áll, a korong pedig körülötte. A bolygók ebben a korongban fognak kialakulni. A korong ezután a csillaghoz közeli belső régióból kiindulva szétoszlik

– mondta Barber.

„Korábban azt gondolták, hogy nem fogunk tudni ilyen fiatalon átvonuló bolygót találni, mert a korong útban lenne. De valamilyen okból, amiben nem vagyunk biztosak, a külső korong elgörbült, így tökéletes ablakot hagyott a csillagnak, és lehetővé teszi számunkra az átvonulás észlelését” – tette hozzá.