Az amerikai szövetségi állam olyan intézkedéseket követel a monopóliumépítésben bűnösnek talált keresőóriás ellen, amelyek globális változást hozhatnak abban, ahogy az emberek interneteznek.
A Google részleges feldarabolására tett javaslatot a Egyesült Államok igazságügyi minisztériuma a washingtoni bíróságnak szerdán eljuttatott beadványában. A dokumentum szerint a cégnek egyebek között meg kell válnia Chrome internetböngészőjétől; tartózkodnia olyan szerződésektől, amelyek pénzért cserébe exkluzivitást biztosítanak keresőjüknek (ilyen megállapodásuk volt például az Apple-lel).
A minisztérium ugyanakkor nem kérte a mobil operációs rendszerük, az Android leválasztását, de ennek lehetőségét nyitva hagyták. A lényeg, hogy az Androidnak is nyíltabbá kell válnia, és egyenlő feltételeket kell biztosítania a konkurens keresőmotoroknak. Ha ezt nem sikerül megvalósítani, az operációs rendszernek is mennie kell.
A Google ellen még 2020 októberében indult antitrösztper az internetes keresés és az online hirdetések piacán törvénysértő módon kialakított erőfölény miatt. Az ügy 2023 szeptemberében került a washingtoni kerületi bíróság elé. Amit Mehta bíró 2024 augusztusában hirdette ki döntését, amelyben bűnösnek találta a Google-t illegális monopólium létrehozásában. Az amerikai igazságügy jelenlegi beadványa ennek a döntésnek a következményeiről szóló eljárás részét képezi – erről az alapról indul, hogy fellebbezések és finomítások után mik lesznek az intézkedések, amiket a Google-nek végre kell hajtania.
Informatikai nagyvállalat elleni, ekkora horderejű per utoljára az 1998-ban indult, Egyesült Államok kontra Microsoft per volt. Az arról szólt, hogy a Microsoft az asztali operációs rendszerek terén elért piacvezető pozícióját konkurens szoftverek – például a Netscape böngésző – lenyomására használta. Az első döntés feldarabolta volna a Microsoftot, de a fellebbezést követően a cég egyezséget kötött, így végül épségben keveredett ki a jogi összecsapásból.
A Google antitrösztpere ugyanakkor túlmutat önmagán, ugyanis csak egy a sok közül. Sajátos piaci stratégiáik miatt az Apple, az Amazon és a Meta ellen is indítottak pereket a szövetségi hivatalok – a Google elleni fellépés ezekben az ügyekben is kijelöli majd a tendenciákat.
Az ügy menetrendje szerint az amerikai igazságügyi minisztérium jövő márciusban nyújt be egy újabb, revideált listát az általuk javasolt lépésekről, ezt áprilisban kéthetes tárgyalás követi majd, amelynek a végén a bíró dönt arról, hogyan állítható vissza a piac rendes működése.
A Google viszonylag mérgesen és keményen reagált rá, hogy részlegesen feldarabolnák. Kifejtették, hogy egy függetlenné váló Chrome böngésző egyaránt rossz lenne a fogyasztóknak és az üzleteknek.
Az Alphabet jogi igazgatójának tulajdonított blogbejegyzés szerint az Igazságügyi Minisztérium „vad túlzásokba esett”, és
a radikális intervencionista program káros az amerikaiakra és Amerika technológiai vezető szerepére nézve.
A cég alelnöke, Lee-Anne Mulholland ugyancsak szélsőséges politikai program végrehajtásának emlegetésével vágott vissza.
Hogy a januári beiktatását követő második Trump-elnökség mennyire lesz vevő a radikális demokrata ármánykodás narratívájára, egyelőre kérdéses, annyit azért érdemes szem előtt tartani, hogy az eljárás egyáltalán nem a demokraták, hanem még az első Trump-kormányzás idején indult.