A népszerű hiedelem szerint, ha a földre ejtett ételt öt másodpercnél rövidebb idő alatt veszed fel, akkor azt még nyugodtan megehetjük. A teória szerint ugyanis a baktériumoknak nincs elég idejük arra, hogy az ételt ellepjék. De vajon igaz ez?
2003-ban Jillian Clarke, az illinois-i Chicago High School for Agricultural Sciences végzős diákja próbára tette az öt másodperces szabályt. Kétféle – sima és durva – csempét oltott be Escherichia colival, és gumimacikat és sütiket ejtett a csempékre, melyeket öt másodperc elteltével vett fel.
Clarke és munkatársai vizsgálatából kiderült, hogy a baktériumok nagyon gyorsan, akár öt másodperc alatt is az ételre kerülhetnek.
Néhány évvel később Paul Dawson élelmiszerkutató és diákjai a dél-karolinai Clemson Egyetemen szintén tesztelték az öt másodperces szabályt. Dawsonék kolbászt ejtettek egy Salmonella typhimuriummal szennyezett csempedarabra, öt másodperc alatt a baktériumok több mint 99 százaléka átkerült a csempéről a kolbászra. Az öt másodperces szabály egy „baromság” – állapította meg Dawson.
2014-ben Anthony Hilton mikrobiológus professzor és diákjai az angliai Aston Egyetemen szintén megvizsgálták a teóriát. Kísérleteikben a Kólibaktérium és a Staphylococcus aureus ételre kerülését vizsgálták különböző felületeken (szőnyeg, laminált padló és csempe). A vizsgálat alatt pirítóst, tésztát, kekszet, és ragacsos édességeket ejtettek a felületekre melyeket 3 és 30 másodpercre hagytak a baktériumok társaságában.
Eredményeik szerint minél hosszabb ideig érintkezett egy élelmiszerdarab a padlóval, annál nagyobb valószínűséggel tartalmazott baktériumot. Hilton szerint ez az öt másodperces szabály mellett szóló bizonyítékként értelmezhető, de nem volt perdöntő.
Donald Schaffner élelmiszertudományi professzor és mesterszakos hallgatója, Robyn C. Miranda a New Jersey-i Rutgers Egyetemen kezdett szigorú vizsgálatba az öt másodperces szabályt kutatva. A kutatók négy élelmiszert (görögdinnyét, kenyeret, vajas kenyeret és rágógumit) teszteltek négy különböző felületen (rozsdamentes acél, kerámiacsempe, fa és szőnyeg), <1>
Az eredmények elemzését követően kiderült:
a hosszabb érintkezési idő több átvitelt eredményezett, de néhány átvitel „azonnal”, kevesebb mint 1 másodperc után történt, így az öt másodperces szabály egyszer és mindenkorra megdőlt.
Charles P. Gerba, Arizonai Egyetem virológus professzora szerint a padlóhoz ért étel elfogyasztása utáni megbetegedés esélye olyan tényezőktől függ, mint például a padló szennyezettsége és a jelen lévő baktériumok típusa. „Vizsgálataink alapján a konyha padlója az egyik legbacilusosabb hely a házban”. Ennek oka, hogy a ház többi helyiségéhez képest a konyhában nagyobb a forgalom, és az ételmaradékok gyakran a padlóra hullanak, ideális táptalajt teremtve a baktériumok számára.
A professzor hozzátette, hogy amennyiben leejtjük az ételt, zöldségek és gyümölcsök esetében egy öblítéssel csökkenthetjük a szennyeződést, azonban a durvább felületük miatt a húsokról nehezebb leöblíteni a baktériumokat – írja a Popular Science.