Komoly következményekkel jár, hogy a tenger vize a klímaváltozás miatt a szárazföld belseje felé nyomul.
A NASA JPL rakétalaboratórium kutatói szerint 2100-ra a partmenti édesvízkészletek 77 százalékát sós tengervíz általi szennyezés fogja fenyegetni. Az érintett víz nemcsak emberi fogyasztásra és mezőgazdasági felhasználásra válhat alkalmatlanná,
de mindez komoly fenyegetést jelent az infrastruktúrára és az élővilágra nézve is.
A sós víz és a szárazföld találkozásánál két víztömeg energiája feszül egymásnak. Az eső által feltöltött édesvízkészlet a talajban az óceánok felé tart. Az óceánok eközben a part felé nyomulnak. A két víz a találkozásánál keveredik, de az erők egymást kiegyenlítve a víztömegeket a saját oldalukon tartják.
Ezt az egyensúlyt azonban a globális felmelegedés két módon is fenyegeti. Az egyik a tengerszint emelkedése, amely miatt tenger a szárazföld felé mozdul. A másik a szárazság, amely meg csökkenti az édesvíz újratöltődését és erejét.
A vízgyűjtő területeket vizsgálva a tudósok azt látták, hogy ebben az évszázadban a sós víz a kevésbé veszélyeztetett területeken mindössze 200 méterrel mozdul a szárazföld belseje felé. A mélyebben fekvő régiókban ez a mozgás azonban az 1200 métert is elérheti – ilyen az Arab-félsziget, Nyugat-Ausztrália és Kalifornia.
Az elemzés olyan helyeket is talált, ahol az ütközőzóna éppen az óceán felé tolódik el. Mindent összevetve azonban az esetek 77 százalékában a tengervíz nyomul előre.
A tendencia lényege, hogy a tengerszint emelkedésétől függ a jelenség földrajzi kiterjedése, az édesvíz utánpótlásától (vagy a szárazságtól) pedig a sebessége. A szakemberek szerint a folyamatok miatt az érintett területeken érdemes a vízkészleteket megóvó munkálatokkal, a talajvíz elvezetésével tervezni.
(Phys.org)