Az élet már választott oldalt, de a szintetikus mikroorganizmusok világában a másik oldal is elérhető lesz, ez azonban Pandora szelencéje, amit nem tanácsos kinyitni.
A tükrözött élőlények létrehozásával kapcsolatos kutatások leállítását követeli egy Nobel-díjasokat is magában foglaló 38 fős tudóscsoport, akik szerint a tükrözött mikrobák példátlan fenyegetést jelentenek a földi életre nézve.
A figyelmeztetés alapja az úgynevezett kiralitás, hogy a bonyolultabb vegyületek molekulái tükrözött térbeli elrendezésben létezhetnek, vannak például jobb- és balkezes aminosavak. A kiralitás kifejezés maga is a görög „kéz” szóból származik. Hogy megértsük, miért nem mindegy, elég ha a jobb- és balkezes közlekedésre gondolunk. De ide kapcsolódik a hatvanas évek elején betiltott thalidomidtartalmú gyógyszerek esete is, amelynél az anyag jobbkezes variánsa altatóként és hányinger ellen használható, a balkezes azonban a végtagok csökevényesedésével járó súlyos fejlődési rendellenességet okoz – ez olyan tudományos tragédia volt annak idején, amely a gyógyszerek magzatkárosító hatásával kapcsolatos vizsgálatok bevezetését elindította.
A földi élet az oldalak közül az egyiket preferálja: a balkezes aminosavakat és fehérjéket, illetve a jobbkezes DNS-t és RNS-t. Régi tudományos rejtély, hogy milyen külső hatás miatt alakultak így a dolgok, miért csak az egyik oldal volt jelen az élet keletkezésénél.
A probléma, hogy létezhet balkezes DNS és RNS alapon, jobbkezes aminosavakból építkező élet. A háromszáz oldalas technikai jelentést közlő, és a Science hasábjain nagyon súlyos figyelmeztetést kiadó csoport szerint egy kiszabaduló tükrözött mikrobával nem tudnának mit kezdeni természetes ellenségeik. Az immunrendszer egy ismert kórokozó tükrözött változatával szemben védtelen lenne, és minden bizonnyal hatástalanok lennének az antibiotikumjaink is. Mindez halálos fertőzéssel fenyegetné a növényeket, az állatokat, és az embereket.
A manifesztum mögött olyan szakemberek állnak, mint az emberi genom feltérképezését a kilencvenes években elindító Craig Venter, az antitestek kutatása terén elért eredményei miatt kémiai Nobellel kitüntetett Gregory Winter, a telomeráz enzimért orvosi Nobellel díjazott Jack Szostak, vagy a Wolf-díjas Hiroaki Suga, a többiek is olyan biokémikusok, mikrobiológusok, immunológusok vagy szintetikus élettel foglalkozó szakemberek, akik szintén fontos tudományos díjak kitüntetettjei vagy várományosai.
Tükrözött molekulákat előállítani nem nagy szám, belőlük élőlényt létrehozni azonban sokkal nagyobb kihívás, emiatt még nincs közvetlen fenyegetés.
A szintetikus biológia már képes sejtszerű funkciókat végző mikroszkopikus dolgokat építeni, a tükrözött organizmusok felépítésére ilyen módszerekkel képessé válhatunk. A dolog azonban ma ott tart, ahonnan a fent említett Craig Venter Human Genome Projectje indult – vagyis legalább egy évtizedre vagyunk egy igazi antiélet-baktériumtól.
Bár a tükörbiológia tudományos fantasztikum, már most időszerű a nemzetközi koordináció és a törvényi szabályozás előkészítése, ha el szeretnénk kerülni a tápláléklánc összeomlásával járó, az emberi civilizációra nézve is komoly csapást jelentő ökológiai lavinát.