Európában 239 ezer halálesetben játszott szerepet a szálló por okozta szennyezés az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint, de a kontinens egyes részei között hatalmas az eltérés – írja a Euronews nyomán az Economx.

A légszennyezés egy sor egészségügyi kockázattal – tüdőrákkal, a szív- és légzőszervi megbetegedésekkel, a sztrókkal, élve születések rosszabb arányával – hozható összefüggésbe.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2021-ben frissítette levegőminőségi iránymutatásait, és csökkentette a nitrogén-dioxid és a finom részecskék, például a por, a füst és a kipufogógázokból származó korom éves koncentrációjára vonatkozó ajánlott határértéket.

Ebben a hónapban már szigorúbb levegőminőségi szabályok léptek hatályba, amelyek célja, hogy az Európai Unió tagállamai 2030-ra szigorúbban ellenőrizzék a finom részecskék kibocsátását.

Kelet és nyugat

Az eddigi légszennyezési mérték 2021-ben mintegy 239 ezer idő előtti halálesetet okozott Európában, míg az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint további 48 ezer ember halt meg a nitrogén-dioxid-szennyezés miatt.

Jelenleg minden uniós ország a WHO által ajánlott szintek feletti nitrogén-dioxid-szintekről számol be, de egyes országokat jobban sújt a légszennyezés, mint másokat.

Az Európai Bizottság és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) nemrégiben kiadott jelentése szerint Közép- és Kelet-Európában, különösen a Balkánon magas a légszennyezéshez köthető halálozási arány.

Európában a legnagyobb szakadék kelet és nyugat között mutatkozik, és ez világosan egybeesik a két régió GDP-je és társadalmi-gazdasági háttere közötti különbséggel

– mondta Zorana Jovanovics Andersen, a Koppenhágai Egyetem környezeti epidemiológia professzora és az Európai Légzőszervi Társaság környezet- és egészségvédelmi bizottságának tagja.

Észak-Olaszországban, Lengyelországban és Csehországban megemelkedett a szálló por okozta halálozási arány, amelyért főként a mezőgazdaság felel és az, hogy a magánházaknál 

Eközben a nitrogén-dioxid – amelyet főként a gépjárműforgalom és az ipari szektor okoz – Nyugat- és Dél-Európa nagyvárosaiban és fővárosaiban volt a legmagasabb.

Az egyes országok különböző intézkedésekkel igyekeznek visszaszorítani a légszennyezést. Dánia például 2030-tól a világon elsőként vetne ki szén-dioxid-adót az állattenyésztésre.

A legfrissebb uniós irányelv alapján a szennyezéssel kapcsolatos egészségügyi problémákkal küzdő polgároknak jogukban áll, hogy bírósághoz forduljanak az állammal szemben, ha az nem tartatja be az uniós levegőminőségi szabályokat.

Összességében a helyzet Észak-Macedóniában a legrosszabb, ahol 100 ezer lakosra évente 255 légszennyezéssel kapcsolatos haláleset történik, majd Szerbia következik évi 217, és Montenegró évi 174 áldozattal. Magyarországon évente 107-en halnak meg a légszennyezéssel összefüggő betegségekben, míg például Ausztriában 36-an, Németországban 39-en, Finnországban pedig csupán 3-an.