A 2024-ben 35 éves web hülye szavak tömegét szabadította ránk. Honnan jönnek a sütik és a szörfözés?
A world wide web megjelenése 1989-ben olyan dimenziót nyitott meg, amelyben új technológiák sora jelent meg, a nyelveknek nagyon oda kellett tenniük magukat, hogy a funkcionális vákuumot kitöltsék. Legutóbb az ipari forradalom idején jelent meg kihívás, amikor megjelent a vasút, a lokomotívok és mozdonyok és az őket leíró, különös érzetű újító szavak.
Kedélyborzolásképp: ma az emberek többségének a vonat és mozdony szavak ugyanazt jelentik, ahogyan az internet és a world wide web is. A lényeg, hogy ami tábort vert a köznyelvben, az lényegében az informatikában dolgozók világából és ízléséből jön.
Mit csinál az ember a weben? Mint ismert, szörfözik. A kifejezés egy 1992-es újságcikk címéből származik. A szerző, Jean Armour Polly könyvtáros egy igazán tömör költői képpel próbálta érzékeltetni az online világ kaotikus élményét. A szörfözés mint hullámlovaglás ismeretlen eredetű, a 17. század óta használatos angol szó, amely a tenger hullámainak habjait jelöli. Ha az emberre zúduló információkra gondolunk, igazából ma is helytálló kifejezés.
A szörfözéshez természetesen böngészőt használunk, az eredeti browser szó egyébként a bokorról legelészést jelentő browse-ból jön, a mellet/mellkast jelentő breast által a német nyelven keresztül a magyarban a brüszt (mellszobor), brusztol kifejezésekkel rokon.
A böngészők általában cache-t, magyarul gyorsítótárat használnak. Ez a francia cacher, elrejteni szóból származik, az angolban cache formában a 18. század óta rejtekhelyet jelent. Gyorsítótárként olyan weboldalak elemeit tartalmazza, amiket gyakran látogatunk, ezért nem kell feltétlenül mindig minden alkatrészt letölteni a megjelenítéshez.
Amikor a gyorsítótárat töröljük, a sütik is mindenképpen törlődnek. Az eredetiben és a magyarban is sokáig cookie néven futó fájlok eredetileg a webes élmény személyre szabását segítették, és fokozatosan a felhasználói szokások utáni kémkedés eszközeivé fejlődtek. Magic cookie, vagyis varázssüti néven a Unix operációs rendszerben programok által egymásnak átadott, ruhatári bilétához hasonló funkciójú adatcsomagok nevéből származik. A magic cookie 1979-ben jelent meg először egy leírásban, arra azonban nincs végső etimológiai megfejtés, hogy ide milyen jelentésében érkezett. Elképzelhető, hogy hippi drogos utalás, de volt a Unixban egy fortune cookie, vagyis kínai szerencsesüti is, ami egy kilépéskor látható rendszerüzenet volt.
Lényeges, hogy az eredeti megjelenési helyén a ma ismert, rövid nevű sütiket a Netscape egyik fejlesztője 1994-ben egy mesével, vagyis a Jancsi és Juliska által az erdőben elszórt morzsákkal hozta kapcsolatba.
Ha a személyre szabásnál tartunk, egy online szolgáltatásban vagy játékban legtöbbször választhatunk egy személyes arcként működő képet, vagyis avatárt. A szanszkritban az avatár vagy avatára alászállást jelent, vagyis egy isten földre szállt formáját. A valódi világ digitális inkarnációjaként 1985-ben az Ultima IV: Quest of the Avatar című játékban jelent meg. 1992-ben Neal Stephenson Snow Crash című tudományos-fantasztikus regényében találkozott szélesebb közönséggel – ebben a felhasználók avatárjaik segítségével mozogtak a metaverzumban (nem utolsósorban a metaverzum mint virtuális világ mintegy negyed évszázaddal később, a közelmúltban lett felkapott).
Az internetes terminológiában nem ritkák az élelmiszerek. A spam, ami eredetileg kéretlen reklámlevelet jelent, idővel pedig minden kéretlen információt, egy nálunk löncshúsként ismert konzervvagdalthús-márka neve, amely a Monty Python Repülő Cirkusza című brit kabaréműsor egyik jelenetéből került az internet nyelvébe. A jelenet egy étkezdei beszélgetés, amiből kiderül, hogy a menüből választható ételek mindegyikébe kerül löncshús, majd az étkezdében tartózkodó viking harcosok a „spam” szót énekelve mindenki szavát elnyomják. A nyolcvanas évek hálózatain a más szövegeket elnyomó/eltüntető értelmetlen szöveget nevezték így, 1993-tól kapta a reklámra utaló jelentését.