Egy friss kutatás kimutatta, hogy az elmagányosodás számos, szívet, érrendszert és szervezetet érintő egészségügyi kockázattal járhat. Az, hogyha családi és baráti emberi kapcsolataink megritkulnak, elősegítheti többek közt az olyan bajok kialakulását, mint a sztrók vagy a cukorbetegség.
Brit és kínai tudósok közös kutatásuk eredményeit közölték a Nature Human Behaviour című lapban, aminek során az elmagányosodás egészségügyi hatásait vizsgálták. Ahogy arról a Knowridge is beszámolt, 42 ezer felnőtt vérmintáit és családi állapotát vizsgálták a kutatók az átfogó eredmény megismeréséhez.
Azt már korábban is megállapították kutatók, hogy az elszigetelődés és elmagányosodás káros hatást tud gyakorolni a szervezetre, és a korai halál veszélyét is magában hordozza. Hogy miért, annak a pontos biológiai háttere eddig tisztázatlan volt.
A fehérjék, amelyek kritikus szerepet játszanak a szervezetünk működésében, tükrözhetik, hogy génjeink miként reagálnak a különböző állapotokra, továbbá gyakran használják őket betegségek vizsgálataira is. A Cambridge-i és a Fudan Egyetem kutatói együttesen vizsgálták az Egyesült Királyság Biobankjának tulajdonában lévő, 40 és 69 év közöttiek vérmintáiban található fehérjéket.
A kutatók ketté szedték az alanyok magánéleti adatai alapján az elszigetelődést és a magányt. Előbbit a hosszan tartó egyedüllét és rendszertelen szociális kontaktus jellemzi, míg utóbbit az, ha valaki egyedül érzi magát, függetlenül a környezettől. A kutatás során arra jöttek rá, hogy
a fehérjefajták jóval nagyobb számban reagálnak az elszigetelt életmódra, de kisebb arányban a magányosság érzése is hatást gyakorol rájuk.
Ezek a fehérjék a tudósok elmondása szerint összefüggésben állnak különféle gyulladásokkal, cukorbetegséggel, immunrendszeri válaszreakciókkal és az olyan bajokkal, mint a szívbetegség, a sztrók vagy a korai halál.
A kutatók vizsgáltak néhány specifikus fehérjetípust is, hogy rájöjjenek, milyen konkrét hatást válthat ki a magány vagy az elszigetelődés az egyes fajtákra nézve. Az egyik ilyen volt az ADM (Adrenomedullin), ami a stressz-válaszreakciók és az oxitocin szabályozásában is szerepet játszik. Az ADM magasabb szintjei a test belső állapotának érzékeléséért és az érzelmek feldolgozásáért felelős agyterületek kisebb részeihez kapcsolódnak, mint például az insula és a bal caudatus. A megemelkedett ADM-szintek a korai halálozás fokozott kockázatával is összefüggésbe hozhatók.
Az olyan fehérjetípusok, akár az ASGR1, a koleszterin magas szintjéért, illetve a szív- és érrendszeri betegségekért felel. Más fehérjéket összekötöttek az inzulinrezisztenciával, az artériák károsodásával és a rák kialakulásával, rávilágítva arra, hogy
a magány és a társadalmi elszigeteltség nagyban hozzájárulhat számos egészségügyi problémához.
Barbara Sahakian, a Cambridge-i Egyetem professzora hangsúlyozta, hogy ez is azt bizonyítja, hogy az egyik legsürgetőbb társadalmi gond, amit meg kéne oldanunk, az a magány és az elszigeteltség, amelyekről egyre gyakrabban számolnak be minden korcsoportban, és súlyos egészségügyi kockázattal járhatnak:
Az Egészségügyi Világszervezet felismerte, hogy a társadalmi elszigeteltség és a magány globális közegészségügyi probléma. Egészségünk megőrzéséhez létfontosságú, hogy megtaláljuk az emberi kapcsolatok megőrzésének módját.
A tanulmány rávilágít arra is, hogy a fejlett eszközök és metódusok, például a mesterséges intelligencia és a proteomika szerepe a specifikus fehérjék azonosításában kiemelten fontos, és hosszú távon új stratégiákhoz vezethetnek a betegségek megelőzésében, diagnosztizálásában és kezelésében.
Az eredmények kiemelik, hogy a társas kapcsolatok előmozdítása szintén részét kell képezze az egészséges életmódnak. A barátokkal, családdal és közösséggel fenntartott kapcsolatok erősítése nem csupán megerősítheti a mentális jóllétet, de megvédheti a fizikai egészséget és meghosszabbíthatja a várható élettartamot is.