Az élet alkotóelemei elhagyták galaxisunkat, mielőtt visszatértek és a Naprendszerbe érkeztek volna.
A csillagok belsejében fúzióval létrejövő anyagok és a csillagrobbanások során keletkező nehezebb elemek nemcsak egyhelyben lebegnek, hanem egyfajta galaktikus futószalagon mozogva jutnak el újabb csillagrendszerekbe. Az anyag nemrég még ismeretlen mozgásával kapcsolatban a Washingtoni Egyetem doktori hallgatója, Samantha Garza tett új felfedezést.
A cirkumgalaktikus (galaxist körülvevő) közeg létezése először egy 2011-es kutatásban vetődött fel, amikor a Hubble űrteleszkóp a galaxisokat körülvevő, 500 ezer fényév átmérőjű, ionizált oxigénből álló felhőt vizsgálta fedélzeti spektrográfjával. Ez az anyagfelhő az öregedő galaxisokra nem volt jellemző, csak azokra, ahol még új csillagok születnek.
A felhő szupernóva-robbanások nyomán hagyta el eredeti környezetét és a gravitáció fordítja vissza a galaxis felé.
A szupernóva-robbanások nagyon fontosak az élet szempontjából. A csillagok belsejében óriási nyomáson és hőmérsékleten egyre nehezebb elemek fuzionálnak. A fúzió során nagy energia szabadul fel, de csak vasnál könnyebb elemek esetén. A csillagok üzemanyaga így egy ponton elfogy, és amikor a belülről jövő energia megszűnésével a magjukra zuhan az anyag, azt hatalmas robbanás követi. Ez egyrészt nehezebb elemek keletkezésével jár, másrészt a csillag anyagának szétszóródásával. A szétszóródó anyagról eddig nem gondoltunk sokat, de nem jól tettük.
Megerősítettük, hogy a cirkumgalaktikus közeg egy óriási oxigén- és széntározóként működik. Olyan galaxisokban, ahol új csillagok keletkeznek, úgy véljük, hogy ez az anyag visszatér a galaxisba és újrahasznosul
– mutatott rá Garza.
Mindez azt jelenti, hogy a testünket alkotó szén a többi elemmel együtt jelentős utat tett meg és hosszú időt töltött galaxisunk határain kívül. A csillagászat sokáig úgy tartotta, hogy a szupernóva-robbanás anyaga lassan sodródik az űrben, mielőtt más csillagrendszerhez csapódva új életet kezdene. A 2011-es megfigyelések alapján vált világossá, hogy a szóban forgó anyagot kozmikus áramlatok ragadhatják el.
A szénnel kapcsolatban szintén úgy tartották, túl könnyű ahhoz, hogy kilépjen a galaxisból – a december végén publikált új kutatás ezzel szemben arra jutott, hogy a szén éppen az egyik leggyakoribb anyag ezekben az extragalaktikus régiókban. A cirkumgalaktikus közeg anyaga nagyon messzire eltávolodhat, a szén a Tejútrendszer határán túl 400 ezer fényévre is kimutatható.
Ez a nemrég felfedezett körforgás jelentős a világegyetem anyagának mozgásával kapcsolatos tudásunkban és a galaxisok evolúciójának megértésében – az áramlat megszűnésével ugyanis az új csillagok születése is leáll.