Ismereteink szerint az agy alvás közben az őt körülvevő folyadék keringetésével, öblítve távolítja el az ébrenlét és napi működés során keletkező salakanyagokat. E működésnek ma még nem ismerjük minden részletét, a Cell magazinban megjelent új cikk azonban fontos megfigyelésről számol be: egereknél megfigyelték, hogy az agyi erek összehúzódásai pumpálják az agyi-gerincvelői folyadékot.

A szervezet többi részénél világosabb a helyzet, ott a nyirokrendszer gyűjti össze és kezeli a testnedveket. Az agyban azonban nincsenek nyirokerek, de erre a célra létezik az úgynevezett glimfatikus rendszer, amelyet a Rochesteri Egyetem agykutatója, Maiken Nedergaard által vezetett kutatócsoport írt le 2012-ben. Nedergaard és kollégái szerint a glimfatikus rendszer takarító működésének dandárja alvás közben aktiválódik, és e funkció elégtelensége kimutatható olyan agyat érintő betegségeknél, mint az Alzheimer-kór.

Utóbbi megállapításokat más kutatók vitatták, 2024-ben például megjelent olyan eredmény, amely szerint az öntisztulás gyorsabb ébrenlétben, mint alvásban.

Nem mindegy az alvás minősége

Nedergaard és csapata az új kutatásban a rendszer mozgatórugóját, vagyis a folyadék mozgatásáért felelős mechanizmust kereste. A működést kísérleti egereken vizsgálták. A kutató kiemelte, hogy más esetekben altatásban vizsgálják az glimfatikus rendszert, ők azonban szándékosan mellőzték ezt, hogy a természetes alvást lássák. 

Szerencsére az egerek a vérnyomást, agyi működést figyelő elektródákra és száloptikákra kötve is képesek maguktól aludni. A szakemberek így megfigyelhették, ahogy az agyi ereik az adrenalinhoz hasonló norepinefrin hatására 

Az úgynevezett non-REM-alvásfázisban, amikor a szervezet szöveteinek regenerációja történik, az agyi vérellátás a norepinefrin szintjével együtt hullámzott. A két dolog szinkronban működött, ami nem volt jellemző sem ébrenlét, sem az emlékek konszolidálásában szerepet játszó REM-fázis során.

Hogy az agyi-gerincvelői folyadék útját jobban megfigyelhessék, a kutatók fluoreszkáló festést alkalmaztak, és helyi stimulációval felgyorsították az erek összehúzódását. Láthatóvá vált, ahogy a folyadék az erek összehúzódásakor az agy mélyebb régiói felé mozog, ellazuláskor pedig kiáramlik.

Nedergaardék az altatókkal kapcsolatban is tettek egy megállapítást, amely szerint a zolpidem, ami egy hazánkban is használt gyógyszer rövid távú álmatlanság kezelésére, az egereknél lecsökkentette agyi-gerincvelői folyadék norepinefrin oszcillációjával járó áramlását. A szakemberek kiemelték, ebből nem következik, hogy nem szabad ezt a gyógyszert használni, azt viszont érdemes megvizsgálni, hogy van-e a megfigyelthez hasonló hatása az emberi agyban.

(Science)