Nem tudunk majd rögtön mindent mindenről és mindenkiről, de majdnem. Ez szuper lesz, de lehetnek árnyoldalai is.
Egy világjárvány, több brutális háború és lopakodó klímaválság nyomán nem érezzük úgy, hogy a legjobb éveit éli a világ. Miközben némileg lángokban áll Los Angeles, a technológiai szektor intelligens csevegőasszisztensekkel kecsegtet. A jövő ennek ellenére csupa jó dolgot tartogat, legalábbis Louis B. Rosenberg szerint.
Louis Barry Rosenberg amerikai mérnök, feltaláló, tanár és vállalkozó. a A 80-as évek elején a szüleitől kapott személyi számítógépén kezdett programozni, és ebben diszlexiája sem tudta megakadályozni. A Stanfordon a kiterjesztett valóságot kutatta, ezen a téren a NASA és az amerikai légierő fejlesztéseiben is részt vett. 2014 óta az Unanimous A.I. alapítójaként mesterséges intelligenciát és emberi társadalmi hálózatokat egyesítő technikán dolgozik, amely a kollektív intelligenciát támogatva és felhasználva képes előre jelezni eseményeket. Rosenbergről egy dolgot mindenképpen érdemes tudni: úttörője a haptikus technikának nevezett, érintésalapú visszacsatolásnak. Ő az egyik oka, hogy fantomrezgés kísért mindenki zsebében és a magyar popzenében, így épp megfelelő rálátása van, hogy a közeljövőben mit hozhat az emberiségnek a kütyük fejlődése. A kaliforniai állami műszaki egyetem, a CalPoly professzoraként éppen erről értekezett a Big Think hasábjain.
A szakember szerint érdemes összevetni az eszközök és a képességek közötti különbséget. A kalapács egy eszközként használt tárgy, amely képessé tehet valakit egy szög beverésére. A nyelv és matematika ugyanakkor belső eszközökként tesznek képessé különböző bonyolult műveletekre. Ezekre ugyan nem eszközökként tekintünk, mégis olyan bonyolult társas problémamegoldást tesznek lehetővé, ami valódi szuperképesség. A szuperhősök képességeivel szemben ezek olyannyira hétköznapiak, hogy nem eszközként gondolunk rájuk, sőt nem is igazán veszünk róluk tudomást.
Rosenberg szerint a fejlődés következő szakaszában ezekhez hasonló új képességek fognak belesimulni a napi életbe. Az új képességeket viselhető elektronikus eszközökön, okosórákon, headseteken és okosszemüvegeken keresztül érjük majd el, illetve környezet- és helyzettudatos mesterséges intelligenciák segítségével kölcsönöznek nekünk szupererőt.
Egy okosszemüveg a beépített kamerán, mikrofonon és más érzékelőkön keresztül képes lesz felismerni a környezetünket. Amikor az utca túloldalán található bolt felé fordítjuk a fejünket, és azt motyogjuk, vajon mikor nyit, azonnal a fülünkben halljuk majd, hogy kilenckor.
Odasétálhattunk és leolvashattuk volna az ajtó mellett virító kis táblát. Egy kis pötyögés árán rákereshettünk volna a neten a nyitvatartásra. Nem csak annyi történik, hogy beengedjük a gépi ágenst a személyes valóságunkba, a gép maga is kérdezni fog, amit bólintással vagy fejrázással nyugtázhatunk.
Ez a korszak a szakember szerint már idén beköszönt, de 2030-ra már nem is kell suttogva feltennünk a kérdést, hogy választ kapjunk. Elég lesz, ha némán beszélünk és a gép leolvassa a szánkról. 2035-re már erre sem lesz szükség, a gép az izomfeszültség finom változásaiból képes lesz megállapítani, mit mondanánk, ha mozgatnánk a szánkat.
Ennél fontosabb, hogy a gép képes lesz előttünk haladni a személyes valóságunkban. Ha szembejön egy kolléga, és beszél hozzánk, tétova testbeszédünkből rájön, hogy fogalmunk sincs, ki ez, ezért bemondja a nevét és pozícióját. Ha a boltban hunyorogva olvassuk egy élelmiszer csomagolásának apró betűit, rögtön megmondja nekünk, hogy milyen allergének vannak benne, és mennyibe kerül a másik üzletben.
A nők általában jobbak benne, hogy arcról leolvassák, milyen hangulatban van a másik ember. A férfiaknak a technika segíthet ennek a szuperképességnek a megszerzésében: nem csak az előttünk álló ember nevét és szakmáját, de
hangulatát és egyéb szándékait is le tudjuk olvasni,
adott esetben azt is megtudhatjuk, hogyan érdemes reagálni.
Egy okosszemüeg segíthet, ha elhagytuk a telefonunkat a lakásban. Kiterjesztett valóságban átlátszóvá teszi a falat, és egy nagy, Paintben rajzolt piros animált nyilat biggyeszt fölé. Ugyanez a technika kiváló támogatás, ha a fent említett kalapáccsal szeretnénk a falba verni egy szöget, de szeretnénk elkerülni a falban futó elektromos vezetéket vagy csövet.
Rosenberg szerint mindez hagymázas fantáziálásnak tűnhet, de három évtizedes szakmai tapasztalata alapján egyértelműen ebbe az irányba tartunk, és a Meta és Google is efelé fejlesztenek. A Meta a Ray-Bannel közösen okosszemüvegekbe fektetett pénze és energiája nyomán hamarosan vezető szereplő lesz a mesterséges intelligenciával és kiterjesztett valósággal ellátott viselhető eszközök terén. A Google decemberben jelentette be az Android operációs rendszer új generációját, az Android XR-t. Ez a Google DeepMind által fejlesztett szoftver idén kerül piacra a Samsung új okosszemüvegeiben.
A jövő, amiben a gép a fülünkbe sutyorog, viszolygást kelthet és nyomasztónak tűnhet, a vele járó ügyesség és társas kompetencia azonban olyan dolgok, amelyek nélkül komoly hátrányba kerül, aki nem használja. Rosenberg ugyanakkor elismeri, hogy ha népszerűvé válik, ez a technika komoly visszaélésekre és manipulációra ad lehetőséget. Az iparág szereplőinek és a törvényi szabályozásnak kell szavatolnia, hogy a szuperképességek ne arról szóljanak, hogy személyes adatainkkal visszaélve átlásson valaki rajtunk, vagy hogy boltozás közben egy targetált reklám olyasmit vásároltasson velünk, amit nem akartunk.