A szakértők szerint a bolygónkat felmelegítő legjelentősebb gáz szintje tavaly gyorsabban emelkedett a légkörben, mint korábban bármikor, így a globális klímaváltozás egyik legfontosabb célkitűzése egy hajszálon függ, és még csak meg sem áll, ráadásul a szárazföldi természetes szén-dioxid-nyelők már nem segítenek.
A szén-dioxid (CO2) koncentrációja jelenleg több mint 50 százalékkal magasabb a légkörben, mint azelőtt, hogy az emberek nagy mennyiségű fosszilis tüzelőanyag elégetésébe kezdtek. 2024-ben így a fosszilis tüzelőanyagok kibocsátása rekordmagasságot ért el, miközben a természet az erdőtüzek és a szárazság következtében keletkező mennyiséget is alig győzte elnyelni – így a légkörben mind több halmozódott fel a gázból.
A BBC azt írja, hogy a szén-dioxid gyors növekedése „összeegyeztethetetlen” azzal a nemzetközi kötelezettségvállalással, hogy a globális felmelegedést az iparosodás előtti szinthez képest 1,5 Celsius-fokra szorítsák vissza. Korábban ugyanis ez volt az ambiciózus cél, amelyről mintegy 200 ország állapodott meg 2015-ben az ENSZ párizsi, mérföldkőnek számító találkozóján. A tudósok a Föld múltbeli éghajlatának jégmagokból és tengeri üledékekből származó adatai alapján jutottak arra, hogy a gáz szintje az elmúlt kétmillió évet tekintve most a legmagasabb.
A múlt héten megerősítették, hogy 2024 volt az eddigi legmelegebb és az első olyan naptári év, amelyben az éves átlaghőmérséklet meghaladta az iparosodás előtti szintet 1,5 Celsius-fokkal.
A globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokra való korlátozása megkövetelné, hogy a CO2-emelkedés lassuljon, de a valóságban ennek éppen az ellenkezője történik
– állítja Richard Betts, a Met Office, az Egyesült Királyság Meteorológiai Hivatalának munkatársa.
A hosszú távú szén-dioxid-növekedés kétségtelenül az emberi tevékenységek számlájára írható, főként a szén, az olaj és a gáz elégetése, valamint az erdők kivágása révén. Az emelkedés azonban évről évre változik, köszönhetően annak, hogy a természet szén-dioxid-elnyelő képessége és az emberiség szén-dioxid-kibocsátása is ingadozik.
A természetes El Nino-jelenség – vagyis amikor a Csendes-óceán keleti trópusi részén a felszíni vizek szokatlanul felmelegszenek, és ez hatással van az időjárási mintákra – szintén éreztette hatását. A természet az emberiség szén-dioxid-kibocsátásának nagyjából a felét elnyelte, köszönhetően a növénytakaró extra növekedésének és az óceánban feloldódó gáz nagyobb mennyiségének. Az El Nino okozta extra hőhullám azonban azt eredményezte, hogy a szárazföldi természetes szén-dioxid-nyelők tavaly nem vettek fel annyi gázt, mint általában. Ráadásul az elszabadult erdőtüzek szintén többlet szén-dioxidot szabadítottak fel.
Ezek a legfrissebb adatok azt erősítik, hogy minden eddiginél gyorsabban haladunk az ismeretlen terület felé, mivel az emelkedés tovább gyorsul
– mondta Ralph Keeling professzor, aki az amerikai Scripps Oceanográfiai Intézet mérési programját vezeti.
A rekord mértékű növekedés növeli az aggodalmakat, hogy a természet hosszú távon egyre kevésbé lesz képes elnyelni a bolygó felmelegedését okozó gázokat. Az amerikai NOAA (Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal) szerint a sarkvidéki tundra a felmelegedésnek és a gyakori tüzeknek köszönhetően összességében jelentős szén-dioxid-kibocsátó forrássá alakul át.
Az amazóniai esőerdők szén-dioxid-elnyelő képességét szintén korlátozza a szárazság, az erdőtüzek és a szándékos erdőirtás. A Met Office előrejelzése szerint a CO2-koncentráció növekedése 2025-ben ugyan kevésbé lesz szélsőséges, mint 2024-ben, de még így is jelentősen meghaladja majd a 1,5 Celsius-fokos célértéket, és a felmelegedés folytatódni fog, mivel a szén-dioxid továbbra is felhalmozódik a légkörben.
(Borítókép: A Country Fire Authority munkatársai dolgoznak egy bozóttűz közelében a Grampians Nemzeti Parkban, az ausztráliai Victoria államban, 2024. december 20-án. Fotó: AAP / Supplied by State Control Centre / Reuters)