A váratlanul érkező szenzációs technikai előrelépés szép, de van pár bonyolult kihívás, amin már hosszú ideje dolgoztunk. A kérdés már csak az, hogy lesz-e olyan terület, ahol idén beérik a sok befektetett idő és energia.
A világ egyik legnevesebb műszaki egyeteme, a Massachusetts Institute of Technology magazinja, az MIT Technology Review immár huszonnegyedik alkalommal jelentette meg listáját az év során várható legjelentősebb technikai vívmányairól. A szakemberek a mesterséges intelligencia további menetelését várják, a gyógyítás és a fontos környezetbarát technológia terén is látnak ígéretes dolgokat.
A tízpontos lista közel fele a pár éve kirobbant mesterségesintelligencia-forradalomhoz köthető. Az MIT szerkesztői két közvetlen fejleményt várnak: az egyik a kis nyelvi modellek elterjedése, a másik a generatív keresés.
A ChatGPT-ből ismerős nagy nyelvi modellek több ezer milliárd paramétert tartalmaznak, és betanításukhoz minden elérhető adatra szükség van. A kisebb modellek fő előnye, hogy kevesebb energiát és számítási teljesítményt igényelnek. A listát azért is jó ezzel kezdeni, mert a DeepSeek R1 modelljével februárra kicsit már be is teljesült a jóslat. A mesterségesintelligencia-ipart felforgató kínai cég ugyanis nagyon ügyes trükkökkel kicsinyítette le, amit az OpenAI nagyban csinál. Az áttörés milyenségét úgy foghatjuk meg, ha összevetjük az OpenAI 150 milliárd dolláros piaci értékét az R1 hatmillió dolláros fejlesztési költségével – a végeredmény olyan, mintha valaki a nagyszülei Ladájából épített volna a garázsban versenyképes Forma-1-es versenyautót.
Ha minden igaz, ez lesz a generatív internetes keresés éve. Az internetes keresést az elmúlt évtizedekben olyan szolgálatásnak ismertük meg, ami egy témakör szempontjából lényeges oldalak linkjeit pakolja egy találati oldalra. Ez utóbbi mozzanat már kimaradhat a keresés új generációjából, ami rögtön a választ tálalja majd a felhasználónak. A Google már egy ideje dolgozik ezen, és a legfrissebb hírek szerint ezt a funkciót úgy lehet hatékonyan deaktiválni, ha kellően cirkalmas káromkodásokkal írjuk le, hogy hova tegyék az MI által generált összefoglalót.
Az ötvenes évek óta a robotok többnyire sztaniolba tekert emberek voltak, a lángszórós robotkutyáktól eltekintve a mesterséges intelligencia forradalma több területen is előrelendítheti e terület virágzását. A gépek tanuló- és problémamegoldó képességének fejlődésével bemutatkozhatnak a sokoldalú, agilis humanoid robotok. Ez egy olyan mozzanat, ami a világot csak közvetetten ismerő gépi tanuló modellek fejlődését is segíteni fogja.
A másik izgalmas lehetőség, hogy felgyorsul a robottaxik elterjedése. Az önvezető rendszerektől persze nem sokoldalúságot várunk, hanem azt, hogy megtanuljanak a közlekedés világának legkiszámíthatatlanabb tényezőjével, az emberrel együtt élni. Akinek kételyei vannak ezzel az előrejelzéssel kapcsolatban, valószínűleg már látta azt a felvételt, amin egy összeverődött tömeg egy Beverly Hills-i piros lámpánál elkap és szétver egy Waymo taxit.
A Gilead Sciences által kifejlesztett lencapavir nevű gyógyszer a klinikai tesztek harmadik fázisában jár. A félévente injekció formájában beadható szer az előzetes adatok szerint száz százalékban megelőzte az AIDS-t okozó vírusfertőzést. Ez lényegében annyit jelent, hogy karnyújtásnyira vagyunk az AIDS teljes felszámolásától. Hogy ez mennyire válik valóra, az nagyban függ attól, hogy mit dob a gép, amit Trump-kormányzatnak hívnak.
Több évtizedes kutatás után az őssejtekkel már eddig is tudtunk alkotni pár jelentős dolgot, de hamarosan olyat is képesek leszünk megvalósítani, amikről eddig csak álmodtunk. Az új kísérleti szövetbeültetésekkel már az epilepszia és a 1-es típusú cukorbetegség is gyógyíthatóvá válhat.
A koronavírus-járvány miatt kicsit csúszott, de idén nyáron elkezdi a munkát Chilében a galaxisok forgását kiszámító úttörő csillagász, Vera Rubin nevét viselő obszervatórium. A 2682 méter magasan elhelyezkedő, 2007 óta épülő obszervatórium 8,4 méteres teleszkópja a privát adományozó Charles és Lisa Simonyi nevét viseli, és benne található a világ legnagyobb digitális kamerája, a 3200 megapixeles képeket készítő, háromtonnás LSST. Az obszervatórium feladata a déli félteke égboltja, a Naprendszer és a Tejút feltérképezése, illetve a sötét anyag titkainak felfedezése lesz.
A repülőgépek komoly légszennyezők, az MIT szerint idén színre léphetnek olyan sütőolajat újrahasznosító vagy fosszilis energiaforrásokat teljesen kikerülő üzemanyagok, amelyekkel elkezdődhet a légi közlekedés zöldítése.
Ha szén-dioxidról van szó, a repülésnél is nagyobb szennyező az acélipar, ezért jelentős lépés, hogy egy Stegra nevű cég 7 milliárd dolláros befektetéssel hidrogénalapú, teljesen megújuló energiáról működő acélművet nyit Svédországban.
Az emberiség egyébként is nagyon sok szén-dioxidot termel, de nem ez az egyetlen és nem is a legpotensebb üvegházgáz. A hőségfokozó anyagok toplistáját a vízpára vezeti, és mivel a Földön jelentős mennyiségű víz van, a meleg oka 60 százalékban a légköri nedvesség. Rögtön a második helyezett a metán. A metán színtelen, szagtalan, éghető gáz, ami akár tíz évig is a légkörben marad, tehát egyre több hőt ejt csapdába, miközben felszaporodik. A mezőgazdasági eredetű légszennyezés egyik legkomolyabb forrásai a böfögés és szellentés formájában jelentős mennyiségű metánt kibocsátó szarvasmarhák.
A tehénfing talán nem tűnik komoly környezeti problémának, de nagyon is az. A Hokkaido Egyetem kutatói ezért is foglalkoztak a megoldással. A sok metán a cellulóz emésztéséhez szükséges folyamat eredménye, vagyis a kérődzésből és a bendőben bekövetkező erjedési folyamatokból származik. Kezdetben antibiotikumokban látták a megoldást, de ez ellenálló baktériumok terjedéséhez vezetett. A japán tudósok most teljesen áttervezték a szarvasmarha mikrobiomját és speciális táppal, szenzorokkal gyakorlatilag megtalálták a kérődzők Szent Grálját. Mindez azt eredményezheti, hogy 2050-re 80 százalékkal csökken a marhákból származó légszennyezés.