Az amerikai kutatók új elemek helyett rendszerként próbálták értelmezni a sejtek működésének összeomlását, arra a kérdésre keresve a választ, mi miatt alakul ki az Alzheimer-kór.
Az Arizonai Egyetem kutatói egy új, korábbi eredményeket egyesítő elmélettel álltak elő az Alzheimer-kór okairól. Eszerint a betegséget az idegsejtekben stressz hatására keletkező szemcsék okozta genetikai változások okozzák.
Az Alzheimer-kór, amiben a világon több mint ötvenmillió ember szenved, egy agyat érintő gyógyíthatatlan betegség, amely memóriazavarral és demenciával jár. Miközben világos, hogy az agy sejtjeit egyes fehérjék felhalmozódása pusztítja, a kór kutatása az egyik legnehezebb kutatási terep, amit a tudósok körében az álmok temetőjének is neveznek komplikáltsága, zsákutcái és a kétségbeesést mutató hamisítások miatt.
Az arizonai kutatók egészségügyi adatbázisokból és a legutóbbi kutatásokból indultak ki, különösen egy 2022-ben publikált, a kór előrehaladásával kapcsolatos tanulmányból.
Arról, ami az idegsejtekben történik, annyit tudunk, hogy a betegség teljesen átállítja a működésüket: megváltoznak a biokémiai folyamatok, leáll a kommunikáció a többi idegsejttel, és abnormális fehérjék, csomókat alkotó tauk és béta-amiloidok jelennek meg. Nem világos azonban, hogy ezt az átállást mi váltja ki.
Az új elmélet szerint a folyamat elindítója a sejteket érő stressz. A sejtek a működésüket nehezítő körülményekre fehérjékből és RNS-ből álló szemcsék létrehozásával válaszolnak – ez egy egészséges válasz, amely a belső egyensúly megvédését szolgálja. Az amerikai kutatók szerint a probléma gyökere, hogy ezek a szemcsék a stressz elmúltával is megmaradnak, beleszólva az örökítőanyagot tartalmazó sejtmag és a sejt többi része közötti kommunikációba.
A felvetésünk akörül forog, hogy leromlik a sejtplazma és a sejtmag közötti kommunikáció, ez a génkifejeződés széles körű meghibásodásához vezet, és összefüggő rendszerben magyarázza a betegséget kiváltó mechanizmusokat
– részletezte Paul Coleman agykutató.
A génkifejeződés az a folyamat, amelynek során a DNS által hordozott biológiai tervrajzok az RNS segítségével eljutnak a sejtmagból a sejt különböző részeire, és működő fehérjék formájában megépülnek. A stressz miatt kialakuló vészhelyzetben ezek a génkifejeződések 90 százalékban, több ezer esetben működésképtelenné válnak. A sejt ezen a ponton haldokolni kezd és megjelennek a később plakkokba és csomókba összeálló hibás fehérjék.
Az egyelőre nem bizonyított, hogy a gondolatmenet a valóságban is így működik-e. A kutatók hangsúlyozták, hogy nem a betegség kialakulásához tartozó új elemeket keresnek, hanem a kirakó már rendelkezésre álló elemeit igyekeztek rendszerbe illeszteni. A javasolt rendszer alapján az Alzheimer-kór a sejteket érő stresszel kezdődik. Hogy ez mi lehet, ugyancsak kérdés: genetikai mutáció, sérülés, fertőzés, rovarirtó szerek, fémek, légszennyezés, esetleg ezek mindegyike, valamely kombinációja, vagy esetleg a stressz következményeként megjelenő mérgező fehérjék további stresszt okoznak az egészséges sejteknek.
Coleman szerint tanulmányuk ahhoz a kurrens vitához kapcsolódik, hogy mikor kezdődik el az Alzheimer-kór, hol keresendő az események láncolatának első eleme, és hol a pont, ahol a betegség megelőzhető.