Goudától a dijoni mustárig ikonikus ételek tucatjai tűnhetnek el az éghajlatváltozás miatt. Más élelmiszer-termelő régiók viszont új lehetőségekhez jutnak, lehet, hogy hamarosan svéd burgundit és angol chardonnay-t fogunk kortyolgatni.
A klímaváltozás nem csupán az élelmiszerárakat érinti, hanem a világ gasztronómiai örökségét is fenyegeti. Íme néhány ország, amelynek emblematikus ételei veszélyben vannak.
A kakaóbab ára korábban példátlan szintre emelkedett az utóbbi két évben a termelés visszaesése miatt. Nyugat-Afrikában az esőzési és szárazsági mintázatok változása, valamint a betegségek tönkretették a kakaóültetvényeket, ami miatt a belga csokoládégyártók kénytelenek árat emelni vagy akár időszakosan be is zárni.
A világhírű belga sült krumpli is veszélyben, mivel Európában a krumplitermés jelentősen csökkent, különösen Belgiumban, ahol az áradások és késedelmes betakarítás miatt a termésnek csak az ötven százalékát sikerült tavaly begyűjteni. De Hollandia sincs biztonságban: bár a sajtágazat évi 1,7 milliárd dolláros exportértéket képvisel, de Gouda városa, amely alacsony fekvése miatt mindig is sérülékeny volt, egyre nagyobb áradásokkal küzd.
Szakértők szerint száz éven belül teljesen megszűnhet az eredeti gouda sajt gyártása.
A norvég lazactermelést a klímaváltozás hatásai, például a tengervíz melegedése, a medúzainvázió és a lazacokat megtizedelő tengeri tetvek veszélyeztetik. Ezek a problémák komoly hatással vannak a skandináv konyha egyik alapfogására, a gravlaxra, a pácolt lazacra is.
A mediterrán térség is veszélyben van. A tengervíz melegedése Görögországot is negatívan befolyásolja: a görög kagylótermelők kilencvenszázalékos terméskiesést szenvedtek el a fő termelőhelynek számító Thesszaloniki-öbölben az extrém hőhullámok miatt. Mivel az utánpótlás is elpusztult, 2025-re teljesen eltűnhetnek a görög kagylók, így a híres saganaki étel sem lesz már elérhető az éttermekben.
Olaszországban a piemonti fehér szarvasgombát fenyegeti leginkább a klímaváltozás, az erdőirtás és az időjárási szélsőségek. Ez a különleges gomba ugyanis nem termeszthető, kizárólag természetes környezetben nő, amely folyamatosan pusztul. A klímaváltozás olyan mértékben károsította a mustármagtermelést is, hogy két éve Franciaországban már korlátozni kellett a vásárlók számára megvehető üvegek számát.
Spanyolországot viszont az olívaolaj-válság fenyegeti, mivel az elmúlt évek szárazságai miatt az olívaolaj-termelés ötven százalékkal csökkent, ami hatással van az ország híres ételeire, például a gambas al ajillo (fokhagymás garnéla) és az aioli (fokhagymás majonéz) fogásaira is. Hasonló arányú lehet a termelés-visszaesés Törökországban a hummusz fő alapanyaga, a csicseriborsó esetében is, mivel a növény nem képes ellenállni a szélsőséges időjárási viszonyoknak.
Néhány régió viszont profitálhat a klímaváltozásból. Walesben például a tengeri moszat, amely hagyományos alapanyag a régióban, egyre nagyobb teret kaphat a tengeri gazdálkodás fejlődésének köszönhetően. Az USA már megelőzte Iránt a pisztáciaexportban, mivel ez a növény jobban bírja az aszályt, mint például a mandula. A pisztáciafák ráadásul a méhek helyett a szélre támaszkodnak a beporzás során, így nem érinti őket a csökkenő rovarpopuláció. De az is lehet, hogy az elkövetkező évtizedekben Svédország és az Egyesült Királyság bortermelő nagyhatalmakká válnak, mivel a globális felmelegedés kedvezőbbé teszi az éghajlatukat a szőlőtermesztésre.