A kínai kutatók által megalkotott, összetett irányítási műveleteket megkönnyítő, különleges chip energiatakarékos, és orvosi vagy kereskedelmi eszközökbe lesz építhető.
A kínai Csinghua Egyetem és a Tiencsin Egyetem munkatársai új generációs agy-számítógép kapcsolatot fejlesztettek ki, ami beszámolójuk szerint százszor hatékonyabb az eddig használt, nem invazív kapcsolatoknál. A technika újítása a visszacsatolás és alkalmazkodás.
A sebészeti beavatkozás nélküli agy-gép kapcsolat hetvenes évek óta fejlesztett technikája az agyhullámok érzékelésén és parancsokká alakításán alapul. Ma is kaphatók ilyen eszközök, bár nem olcsók, és nem is használhatók könnyen, hatékonyan. A kortárs megoldás döntő korlátja, hogy az agy sötétben tapogatózik, nem kap visszacsatolást, nem tudja finomítani az irányítást, ami hosszabb távon rontja a kapcsolat minőségét.
A kínai kutatók most az agyhullámok változását elemezve megállapították, hogy nemcsak hangulati ingadozástól vagy fáradástól függenek, hanem olyan elemek is kimutathatók bennük, amelyek kifejezetten a géppel folytatott interakcióhoz tartoznak. Ebből a felismerésből kiindulva egy memóriát és tranzisztorokat egyesítő memrisztorchipen az agyi ideghálózatot utánzó hardvert alkottak, amivel egy dupla körös rendszer az agyhullámokat lekövetve igyekszik megkönnyíteni az irányítást.
A Nature Electronics hasábjain közölt beszámoló szerint az új technika százszor hatékonyabb, mint az előző generáció, energiahatékonysága pedig egyenesen ezerszeres. Ezek az értékek egy 10 önkéntessel végzett hatórás tesztből származnak, aminél az összeköttetést drónok irányítására használták. A repülő eszközök agyi irányítása nemcsak könnyebben tanulható volt, de a drónok mozgatása is pontosabb lett 20 százalékkal. Az új rendszer tehát komoly technikai előrelépésnek tűnik a komplex feladatoknál.
Kínában, Európában és az Egyesült Államokban egyaránt komoly fejlesztések folynak az agy és a számítógép összekapcsolásával. A két lehetséges út a nem invazív vagy invazív, ami annyit tesz, hogy a kapcsolat a külső eszközzel a koponyán keresztül, vagy sebészeti beavatkozással a koponyán belül, közvetlenül jön létre. A két módszer nem zárja ki egymást, de a jelenlegi eredmények alapján a betegeket segítő, mozgást vagy látást visszaadó megoldásokhoz a közvetlen kapcsolat az egyetlen út. Ilyenen dolgozik például Elon Musk cége, a Neuralink.
A másik megközelítést képviseli a Meta, ami fejpántba építhető gondolatírógépet szeretett volna, ebből végül egy nagyon hatékony agyvizsgáló eszköz lett, amivel a mesterséges intelligencia fejlesztésében használható alapkutatási eredményekhez jutottak. Ha a kínai felsőoktatásba tolták volna a pénzt, most valószínűleg előrébbre lennének, ugyanis a fejlesztést vezető Xu Minpeng elmondása szerint egyenes az út a technikájuk orvosi vagy szórakoztatóelektronikai hasznosítása előtt.