A Milrem THeMIS pilóta nélküli földi járműveiből vásárolt tesztelés céljából az Egyesült Államok hadseregének hideg hadszintereket kutató hadmérnöki laboratóriuma, a CRREL – írja az Army Technology.

A vásárlás részletei, a szerződés összege vagy a vásárolt eszközök darabszáma nem került nyilvánosságra, annyi azonban tudható, hogy a CRREL az ilyen eszközök északi-sarki körülmények közötti bevetésének lehetőségeit vizsgálja különböző forgatókönyvekben.

A THeMIS alapja egy kisautónál kisebb, másfél tonnás, dízel- vagy elektromos hajtású, lánctalpas önvezető alváz, amely küldetésnek megfelelően modulárisan átalakítható. Harci bevetésben 40 milliméteres gránátvetővel vagy 30 milliméteres gépágyúval szerelhető fel, felderítőként szenzorokat hordozhat, tűzszerész üzemmódban robbanóeszközöket hatástalaníthat, vagy aknamentesíthet, logisztikai eszözként pedig 1200 kilogrammot képes szállítani.

A harctéri drónok előnyei a légi harci drónokéhoz nagyon hasonlóak: bevetésük során nem kell kockáztatni saját katonák életét, elpusztításuk kisebb anyagi kárt jelent, mint egy harci repülőgép vagy egy harckocsi elvesztése.

A Milrem robotikai vezetője, Patrick Shepherd kiemelte, hogy a THeMIS platform technikailag a legkiforrottabbak közé tartozik a piacon. Kategóriájában az egyik legelterjedtebb eszköz, miután 19 ország szervezetei rendszeresítették. A tallinni székhelyű észt cég üzemeiben évente 500 darabot állítanak elő a földi drónokból, amelyeket Afrikában és Ukrajnában is bevetettek éles háborús helyzetben.

Ami a CRREL felmérését illeti: a hidegháborút követő évtizedekben az Északi-sarkvidék hatalmas kiterjedésű régiója lett a térségben érintett egykori nagyhatalmak összefeszülésének frontvonala. Itt ugyanis a felmelegedéssel és a jégtakaró olvadásával nagy értékű nyersanyag, kőolaj- és földgázkészletek váltak hozzáférhetővé. A térségben folyó helyezkedés egyik eleme például, hogy Donald Trump elnök akár erővel is az Egyesült Államokhoz csatolná a stratégiai elhelyezkedésű, dán fennhatóságú Grönlandot.