Majd háromszáz űrben töltött nap után végre hazahozzák Butch Wilmore-t és Suni Williamset a Nemzetközi Űrállomás fedélzetéről. A két asztronauta a tervek szerint csupán egy rövid, nyolcnapos missziót hajtott volna végre, amely során egy új űrhajót akartak teszteltek, de nem várt komplikációk léptek fel, így kintlétük meghosszabbodott. Azóta fent várták, hogy valaki hazahozza őket, ami úgy fest, végre megtörténhet.
Butch Wilmore és Suni Williams azért érkeztek a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére még 2024 júniusának elején, hogy egy új űrhajót, a Boeing cég Starliner nevű űrjárművét teszteljék. A küldetés elindítása is éveket csúszott a tervekhez képest, mivel technikai nehézségek léptek fel a jármű fejlesztése során, de végül júniusban mégis útnak tudták indítani a csapatot.
Ez azonban szintén nem ment könnyen, ugyanis már a felszálláskor is akadtak nehézségek, és a Nemzetközi Űrállomásra való dokkoláskor sem ment minden simán. A problémák elsődlegesen a Starliner hajtóműveihez kötődtek, amire a föld légkörébe való visszatéréshez, a sebesség lassításához is szüksége lett volna az űrhajósoknak, továbbá héliumgáz-szivárgást is észleltek. Ezek fényében (bár a Boeing biztosította a NASA-t, hogy az asztronautái biztonságban vannak) nem engedték a két űrhajóst visszatérni a földre a Starliner fedélzetén.
Az asztronauták sorsa azóta bizonytalan volt. Bár korábban többször szó esett már arról, hogy visszahozzák őket, ezek a missziók meghiúsultak. Most a BBC beszámolója szerint a Space X (ami a Boeing üzleti riválisa) és a NASA együttműködésében elindítottak egy rakétát – ennek kilövését szintén többször el kellett halasztani –, amin olyan űrhajósok utaznak, akik majd leválthatják kint rekedt kollégáikat.
A rakéta ma, 2025. március 15-én hagyta el a Földet.
A tervek szerint a Wilmore és Williams – plusz két másik űrhajós, akik más küldetés miatt vannak kint az állomáson – az új csapat dokkolása után két nappal indulhat vissza, de ez egyelőre időjárásfüggő is. Őket négy asztronauta váltja majd fel: egy orosz, egy japán és két amerikai. Ez alatt a kétnapos átadás alatt az eddig űrben tartózkodó asztronauták átadják feladatköreiket újonnan érkező kollégáiknak.
Bár Wilmore és Williams bevallásuk szerint jól érezték magukat a Nemzetközi Űrállomáson (Williams úgy fogalmaz az űrről, mint a hely, ami őt „boldoggá teszi”), a szakértők szerint egy ilyen fiaskó komoly árat követel.
„Amikor a munkahelyeden egy egyhetes kiküldetésre mész, nem tervezel azzal, hogy az éved nagyját felemészti majd” – idézi a BBC Simeon Barbert, az Open University szakértőjét. Barber hozzáteszi:
Az ilyen elnyúló űrben töltött idő megzavarja a családi kapcsolatokat. Otthon zajlik az élet, sok mindenről lemaradnak, ami később gondot jelenthet.
Még februárban Donald Trump amerikai elnök és Elon Musk, a Space X vezetője közösen adott interjút a Foxnak az eset kapcsán. Mindketten azt mondták, hogy a két kint rekedt asztronautát jóval korábban is vissza lehetett volna hozni, de politikai kérdést csináltak belőle a döntéshozók akkor. Míg Trump Joe Bident kezdte hibáztatni, és azt mondta az asztronautákról, hogy „kint felejtették őket az űrben”, addig Musk szerint „politikai okokból hagyták odafent őket”.
A NASA vezetősége ezzel szemben egészen mást állít.
Az űrcég bevallása szerint minden lehetőséget mérlegelt, és azért döntött úgy, hogy eddig vár, mert arra jutott, hogy ez a legbiztonságosabb forma az asztronautái hazaszállítására. A Nemzetközi Űrállomás európai központjának munkatársa, a Londoni Tudományos Múzeum űrrészlegének vezetője, Libby Jackson szintén úgy vélekedett, hogy a NASA helyesen cselekedett, és körültekintő volt a döntés meghozatalakor.
Butch és Suni jóléte mindig is az elsődleges tényező volt mindenki számára, és a megoldásokat ehhez igazították, alkalmazkodva a váratlan helyzet adta körülményekhez. A NASA a technikai és szervezési tényezőket vette alapul a döntés meghozatalában, és végül megtalálták a legmegfelelőbbet Butch és Suni biztonságának érdekében
– fogalmazott.
(Borítókép: Butch Wilmore és Suni Williams a Boeing Starliner űrhajó szimulátorában 2022. november 3-án. Fotó: Robert Markowitz / NASA / Getty Images)