Az űrhajózás történetének egy különös epizódja zárul le, amikor a Boeing Starliner első és talán egyetlen utasai visszatérhetnek a Nemzetközi Űrállomásról a Földre.
Vasárnap hajnalban, amikor megérkezett a Nemzetközi Űrállomásra a legénységi váltás és a sikeres kapcsolódás után 90 perccel kinyílt a Crew–10 Dragon űrhajójának kapuja, az állomás felől egy klasszikus szürke földönkívüli kukucskált a döbbent űrhajósokra. Az űrlény vonásain itt-ott falunapi megfolyottság és gumibőr volt megfigyelhető, majd körülbelül egy attoszekundummal később kiderült, hogy Ivan Vagner orosz űrhajós gondoskodott az érkezők tréfás fogadásáról.
A Boeing Starliner űrhajósai visszatérésének kezdetét így egy szürke űrlény megjelenése jelzi, de a történet, mint ismert, nem vasárnap kezdődött, hanem kilenc hónappal ezelőtt, amikor Suni Williams és Butch Wilmore nyolcnapos látogatásra érkezett az állomásra a NASA reménybeli új űrhajójával.
Az eredetileg szerdára tervezett visszatérést a NASA a kedvező időjárási körülményekre való tekintettel előrébb hozta. A Crew Dragon zsilipjét kedd hajnalban 3:45-kor zárták és az űrhajó reggel 6:05-kor vált le a Nemzetközi Űrállomásról. A küldetés jelenleg a terveknek megfelelően halad.
A leszállási művelet hivatalosan 21:45-kor kezdődik. A hajtóművek visszatérés kezdetét jelentő begyújtása várhatóan 22:11-kor történik meg,
amit 46 perccel később követ a tengeri leérkezés.
Mindez természetesen nincs kőbe vésve, mert sok tényezőn múlik az űrhajó technikai készenlététől a tengeri időjáráson át a felszíni fogadó/mentő csapatok készültségéig. Addig is, itt egy rövid összefoglaló arról, hogy kik és miért ragadtak a Nemzetközi Űrállomáson, és valóban ott ragadtak-e.
A Boeing 2014-ben kapott 4 milliárd dollárt az amerikai űrhajózási hivataltól, hogy új, többször felhasználható űrhajót építsenek, amivel alacsony Föld körüli pályán keringő úti célhoz eljuthatnak űrhajósaik. A Starliner fejlesztése azonban többszörös csúszást szenvedett és kétmilliárd dolláros veszteséget okozott a vállalatnak. Az űrhajó első tesztje 2019 végén kudarcba fulladt. A vizsgálat aggasztó problémákat fedezett fel a szárazföldre visszatérő egység ejtőernyőinél, az űrhajó belsejében éghető szigetelőszalaggal rögzített vezetékeket találtak. A Boeinggel egy időben 2,6 milliárd dolláros támogatáshoz jutó konkurens SpaceX fél évvel később sikeresen elérte a Nemzetközi Űrállomást és egy évvel később sikeresen feljuttatta az első utasait.
Az eredetileg 2017-re tervezett első emberes tesztre végül 2024 júniusában került sor. Az űrhajó hajtóművében rögtön az indulás után héliumszivárgást észleltek. A hélium hajtógázként szolgált az űrhajó hajtóművében, így igazából ez volt a kisebb probléma. A jármű pozicionálását végző fúvókákat viszont túlmelegedés miatt lekapcsolta az automatika, ami megnehezítette és életveszélyessé tette a Starliner megfelelő helyzetbe állítását és Nemzetközi Űrállomáshoz kapcsolódását. A hetekig tartó vizsgálat megállapította, hogy az Aerojet Rocketdyne által gyártott fúvókák teflontömítései okozzák a problémát. A NASA döntése alapján az orvosolhatatlan hiba miatt végül üresen tért vissza a Starliner. Az űrhajó landolás közben két újabb hibát is produkált: egy kis időre meghibásodott a navigációs rendszere és a visszatérés közben manőverező tucatnyi hajtómű közül az egyik nem indult el.
Ha ez nem lenne elég, a Starlinernek egyéb gondjai is akadtak: mivel
elröppent az idő.
Az eredetileg Boeing által gyártott Delta IV hordozórakétát a United Launch Alliance nyugdíjazta, és az Atlas V rakéta gyártását tavaly szintén leállították. Az új Vulcan Centaur hordozórakéta emberi utazásra engedélyezéséig csak a fő ellenlábas SpaceX rendelkezik használható hordozórakétákkal. Egyelőre azonban az sem világos, hogy a Boeing hajlandó-e állni a további veszteségeket és folytatni a programot, ahogy a NASA sem adott ki hivatalos terveket a Starlinerrel. Így végül az űrhajó balra el.
Amennyire tudni lehet, a Starliner fenn maradt űrhajósai nem csapásnak, inkább megtiszteltetésnek élik meg hosszúra nyúlt tartózkodásukat. Ahogy rövid életrajzaikból is kiviláglik, leginkább azért, mert ez a hivatásuk.
Williams és Wilmore visszatérését eredetileg februárra tervezték, majd áprilisra halasztották, de a Crew–9 űrhajó tavaly szeptemberi érkezése után gyakorlatilag bármikor visszatérhettek volna – akkor is, ha ez szervezési szempontból nem lett volna optimális. Ebbe a helyzetbe robbant be Donald Trump elnöksége, aki a Biden-kormányzat által hátrahagyott űrhajósok szimbolikus megmentésére vállalkozott. Az elnök bizalmasa és a SpaceX tulajdonosa, Elon Musk természetesen egyetértett ezzel. Miután kiderült, hogy a Starliner-űrhajósok leginkább éppen Musk fizető űrturistái miatt várakoznak még odafenn, a Dragon űrhajók cseréjével végül március közepére sikerült előrehozni a visszatérésüket.
Ha nem is merülünk el abban, hogy az amerikai és nemzetközi politikában milyen korszakváltás látszik kibontakozni, Willams és Wilmore különös története leginkább az utolsó szovjet űrhajós, Szergej Krikaljov esetére hasonlít, aki a tervezett idő kétszeresét töltötte a Mir űrállomáson, mire 1992 márciusában visszatérhetett az újonnan létrejött Oroszországba. A párhuzamot nyomatékosítja, hogy Elon Musk miközben visszahozza az űrhajósokat, gőzerővel dolgozik a Nemzetközi Űrállomás mielőbbi elbontásán.
(Borítókép: Butch Wilmore és Suni Williams 2024. június 5-én Cape Canaveralban. Fotó: Joe Raedle / Getty Images)