Az adatközpontok energiahatékonyabbak mint valaha, mégis több energia fogy, a végeredmény mindennek ellenére mégis lehet klímasemleges – derült ki április 9-én az Akvárium Klubban, az UNICEF Fenntarthatósági Témahetének keretében rendezett ifjúsági klímatalálkozón.
Nagy tévedés volt az az előzetes elképzelés, hogy iskolásoknak konferenciát szervezni erőltetett dolog – ismerte be a szerző, miután az UNICEF Klímahősök konferencián világossá vált, hogy egy ilyen eseményt tényleg meg lehet oldani a gyerekek igényeinek, érdeklődésének és figyelmének megfelelően. Ráadásul a workshopok, az előadások és maga az élmény messze többet adnak, mint egy pár tanóra vagy esetleg a mobil kijelzőjén elolvasott cikk.
A klímaváltozás, hol nyomasztóan lebeg a fejünk felett, hol a technikát érintő mindennapos szokásainkban érhető tetten. Civilizációs válság lévén gyerekjogi válság is. A témát körüljáró rendezvényt a magyar UNICEF tehát a küldetésének megfelelően profin gyerekbarátra szervezte, és ez nem kis dolog a mai Magyarországon.
Az Akvárium Klub aulájában az érkezőket egy áttetsző jégtömb fogadta, rajta két Barbie-baba tűnődött a világ dolgairól, a felfázástól egy soha le nem bomló buborékfólia védte őket.
A IV. Klímakonferencia egy díjnyertes táncos koreográfiával indult, amelyben gyerekek eltáncolták, hogy a magas energiaárak miatt elzárták a fűtést az iskolában. Miután megismerkedtünk egy Harry Potter-dimenzióba áthelyezett összetett klímamagyarázattal, sor került a technika, azon belül is a kor legforróbb témája, a mesterséges intelligencia és a klímaváltozás összefüggésének megbeszélésére. Az üzleti és akadémiai szférából érkező szakértők nem haboztak bevonni a közönséget és gyorsan kiderült, hogy majdnem mindenki használt már mesterséges intelligenciát (úgy, hogy tudott róla). Ez igazolta a később elhangzó információt: hogy a ChatGPT a történelem leggyorsabban terjedő technikai újítása, ami két hónap alatt százmillió felhasználóra tett szert.
Szabó Péter, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy fejlődés nyomán a 90-es évek óta megduplázódott az adatközpontok energiahatékonysága. Ilyen adatközpontok szolgálják ki a számítástechnikai felhőket, a mesterséges intelligenciát, és gyakorlatilag napjaink egyik nagy energiaproblémája is körülöttük forog.
A szén-lábnyom lekövetésére szakosodott Carbon Crane vezetője, Huszics György kiemelte, hogy számításaik szerint egy nagyobb online hírszolgáltatás honlapjának pár kódsorral megoldható optimalizálása 204 tonna szén-dioxid-kibocsátástól szabadíthatja meg a bolygót, míg a Magyar Posta által beszerzett 47 elektromos furgon mindössze 167 tonnától. Hogy ebből mi következik, abban most nem mélyedünk el, mert nem minden lábnyomba kell feltétlenül belelépni.
Kiderült továbbá, hogy egy ChatGPT-vel végzett internetes keresés a klasszikus Google keresés környezeti lábnyomának tízszeresét jelenti. Ez az információ, ha szíven is ütötte Szabót, jól palástolta. Úgy tűnt, mintha kissé eltartaná magától az OpenAI-t, ami 13 milliárd dollárral a Microsoft legnagyobb befektetései közé tartozik (félúton az Activision és a Nokia között).
Szabó szavaiból egyébként kiderül, hogy a cég adatközpontjait víz párologtatásával hűtik – tehát a hűtésre használt víz a légkör felé távozik.
Dr. Márton András közgazdász kiemelte, hogy a mesterséges intelligencia globális vízigénye a jelenlegi adatok szerint mintegy 5 millió köbméter – ami gyakorlatilag Magyarország fogyasztásának megfelelő és várhatóan megtízszereződik a következő években.
A szakértő ezt a visszapattanó hatással magyarázta, ami Jevons-paradoxon néven is ismert és lényege, hogy bizonyos helyzetben az energiahatékonyság javulása nem a felhasznált energia mennyiségének csökkenésével jár, hanem vérszemmel és fogyasztás növekedésével. Ennek egyik példája, hogy a Microsoft, aki még az OpenAI-nál is nagyobb pénzt fektet adatközpontok építésébe, saját atomerőművet építtet ezek kiszolgálására.
Mivel az atomenergia nem jár üvegházgázok kibocsátásával, a cég 2030-ra valóban elérheti, hogy teljesen karbonsemlegesek legyenek adatközpontos műveleteik. Ez mindenképpen jó hír, de a tudás és előrelátó gondolkodás ugyanolyan fontos marad. Ahogy Nagy Dimitra Anna, az UNICEF Magyarország Fiatal Nagykövete nyitóbeszédében fogalmazott:
A legnagyobb veszély, ha azt gondoljuk, hogy a bolygót valaki más fogja megmenteni.
(Borítókép: UNICEF Magyarország)