Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) minden évben összegyűjti az emberiségre legnagyobb veszélyt jelentő betegségeket. Az idei évben már az oltásellenesség is bekerült a legveszélyesebb közegészségügyi kockázatok listájára. Ez nem meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy 2001 óta megnégyszereződött a védőoltásokat elutasítók aránya.
A tíz legnagyobb egészségügyi kockázatot 2019-ben az alábbiak jelentik:
A WHO szerint 2019-ben a légszennyezettség lesz a legnagyobb közegészségügyi probléma. Tíz emberből kilenc szennyezett levegőt lélegez be; csak ez hétmillió idő előtti halálozáshoz vezet világszerte. A mikroszkopikus szennyező anyagok belélegzése rákot, stroke-ot, illetve szív- és tüdőbajt okozhat. A klímaváltozás további 250 ezer halálesetet hozhat évente, és a szakértők arra számítanak, hogy 2030 és 2050 között ez a szám tovább fog növekedni az olyan szövődményeknek köszönhetően, mint az alultápláltság, a malária és a hősokk.
Minden betegség ide sorolható, amik nem közvetlenül terjednek emberről emberre; ilyen a rák, a cukorbetegség vagy a szív- és érrendszeri betegségek. Összességében ezek az emberiség legnagyobb gyilkosai, a halálesetek 70 százalékáért ezek felelnek. A fő kiváltó okok az alkoholfogyasztás, a dohányzás, a kevés mozgás, a helytelen étrend és a légszennyezettség.
A WHO figyelmeztetett, hogy bármikor kitörhet egy influenzajárvány. Világszerte több mint 150 intézmény dolgozik rajta, hogy nyomon kövesse a különböző influenzatörzsek terjedését. Ez segíthet a betegség megelőzésében járvány esetén.
Az olyan krízisek, mint a szárazság, az éhínség vagy a népesség áthelyeződése, illetve az egészségügyi ellátás hiánya 1,6 milliárd embert érint világszerte; a teljes népesség 22 százaléka nem jut hozzá alapvető szükségletekhez.
Így nevezik azt a jelenséget, amikor egyes betegségekkel szemben már nem hatásosak a korábban bevált oltóanyagok. Az egészségügyi ellátórendszereknek ez jelenti a legnagyobb nehézséget. A kórokozók növekvő ellenállása oda vezethet, hogy egy napon képtelenek leszünk fertőző betegségeket gyógyítani, ami a halálesetek és betegségek számának megnövekedéséhez vezethet. Még a rutinműtétek vagy a kemoterápia is jóval kockázatosabb lehet, mint manapság.
A Kongói Demokratikus Köztársaságban tavaly két ebolajárvány is volt, amik több mint 400 ember halálát okozták. Ez rávilágított, hogy mekkora kockázatot jelentenek az olyan veszélyes kórokozók, amik az ebolát, a zikajárványt, vagy a MERS- és SARS-vírusos megbetegedéseket okozzák. És az is elképzelhető, hogy újabb betegségek is felütik majd a fejüket, amiket ma még nem is ismerünk.
Sok ország lakói nem jutnak hozzá alapszintű egészségügyi ellátáshoz. Ez hatalmas problémát jelent, mivel elsősorban ennek a meglététől függ, hogy a beteg tud-e orvosi segítséget kérni. Az ellátás minősége viszont gyakran nem elég magas - vagy ha mégis az, sokaknak megfizethetetlen.
Az oltások hatékony védelmet nyújtanak számos betegség ellen, de ha az oltások száma visszaszorul, az évi 2-3 millióval növelheti a halálos megbetegedések számát. Hét országban is akadnak olyanok, akik elutasítják a védőoltásokat (vagy maguknak, vagy a gyereküknek), vagy hezitálnak, hogy beadassák-e őket - még akkor is, ha az egyébként elérhető lenne.
Évente 390 millió embert betegít meg a dengue-láz. A Föld lakosságának 40 százaléka olyan régiókban él, ahol a fertőzés kockázata az átlagosnál nagyobb. A szúnyogok által terjesztett betegség halálozási aránya 1 százalék - feltéve, hogy a betegséget időben észlelik, és a beteg megfelelő orvosi ellátást kap. A kezeletlen betegségek viszont jelentős mértékben növelhetik a halálozások arányát.
Az elmúlt évtizedekben az egészségügyi szervezetek nagy erőkkel próbálták visszaszorítani a HIV és az AIDS terjedését, de még mindig milliónyi fertőzött él a világon. Becslések szerint legalább 37 millióan élnek HIV fertőzéssel, és bizonyos csoportok - szexmunkások, intravénás kábítószer-fogyasztók, homoszexuális férfiak - körében még nagyobb a fertőzés kockázata.
(Newsweek)