Mennyire ismeri a magyar lakosság a büntetőjogot? Jobban ismeri-e annak évtizedek óta változatlan normáit, mint a szabályozási újdonságokat? Hogyan befolyásolja az iskolai végzettség vagy a médiafogyasztás a jogtudatot? Ilyen és ezekhez hasonló kérdésekkel foglalkozik az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének "Büntetőjogunk szabályozási újdonságai – a jogtudatban" elnevezésű, az NKFIH pályázatán nyertes kutatócsoportja.
Az empirikus kutatás alapja az egész országra kiterjedő, a teljes felnőtt lakosságot reprezentáló, 1200 fős adatfelvétel volt, amely 2018 októberében zajlott. A kérdőív a mindennapi életben, illetve a médiában gyakrabban előforduló eseteket tartalmazott, amelyek a vagyon elleni bűncselekmények büntethetőségi korhatárára vagy a közhivatalnoknak adott ajándékok büntetendőségére vonatkoztak.
A válaszadóknak egyrészt azt kellett eldönteniük, hogy a cselekmény bűncselekményt képez-e. Ezen felül arra is választ adhattak, hogy amennyiben ők lennének a jogalkotók, akkor a cselekményt bűncselekménynek nyilvánítanák-e.
A kutatók jelenleg már az adatok elemzését végzik. Érdekes eredményekre jutottak az orvosok által kért vagy általuk elfogadott előnyök, ezen belül is a hálapénz büntetőjogi megítélése kapcsán. Az orvosok által kért vagy elfogadott előnyökre vonatkozó vesztegetési tényállás 2013-ban lényegesen megváltozott, illetve az ilyen cselekmények megítélését a Kúria elvi határozata is befolyásolta. Ennek eredményeként hatályos jogunkban nem büntetendő az előnyök műtét utáni elfogadása, de az bűncselekményt képez, ha az egészségügyi dolgozó az előnyt a betegtől kifejezetten kéri, illetve azt már a beavatkozást megelőzően elfogadja.
A legtöbben (71%) helyesen tudják, hogy nem bűncselekmény a hálapénz elfogadása például műtét után.
Azzal azonban már csak a válaszadók majdnem fele (49%) volt tisztában, hogy bűncselekményt követ el az az orvos, aki 30 000 forintot kért az ingyenes ellátásra jogosult betegtől (pedig büntetőjogunk ezt már több évtizede így szabályozza). A kutatás hipotézisével összhangban a legalacsonyabb szintű a szabályozási újdonság ismerete volt, így a válaszadók egyharmada (34%) volt csak tisztában azzal, hogy az előny műtét előtti elfogadása ma már bűncselekménynek számít.
Igazolást nyert a magyar lakosság magas büntetési hajlandósága és hatályos joggal szembeni kritikus szemlélete is.
A válaszadók többsége (56%) ugyanis még a hálapénz (utólagos) elfogadását is büntetné, ha rajta múlna.
Alig valamivel több mint egytized (13%) viszont azok aránya, akik az egészségügyi korrupciót minden vizsgált részletében hatályos büntetőjogunknak megfelelően szabályoznák. (MTA)