Világszerte közpolitikai intézkedések sokasága igyekszik egészségesebb életmód felé terelni az embereket. Ezek közül is kiemelkedő fontosságúak a dohányzás visszaszorítása érdekében tett intézkedések, mivel az elkerülhető halálozások jelentős hányada köthető a dohányzáshoz. Magyarországon 2012-ben szigorították a nemdohányzók védelméről szóló 1999. évi XLII. törvényt, aminek következtében tilossá vált a dohányzás többek között a kocsmákban, szórakozóhelyeken, munkahelyeken, közforgalmú intézményekben. A legnagyobb változás a vendéglátóhelyek, kocsmák esetében történt, ahol korábban ritka kivételt jelentett a dohányzás korlátozása.
Két magyar kutató, Hajdu Tamás (MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet) és Hajdu Gábor (MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézet) a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) mikroadat-állományait, az egyéni szintű élveszületési és csecsemőhalálozási adatbázisokat elemezve azt vizsgálta, hogy miként hatott a dohányzás korlátozása a vendéglátóiparban dolgozó nők gyermekeinek születéskori egészségére.
A kutatók a vendéglátóhelyeken felszolgálóként, pincérként dolgozó nők újszülöttjeinek egészségi mutatóiban a szigorítás előtti és utáni időszak között bekövetkező változást hasonlították össze egy kontrollcsoport hasonló adataival. A kontrollcsoportot a kereskedelemben és szolgáltatási szektorban dolgozó nők (pl. bolti eladók, pénztárosok, fodrászok, kozmetikusok) újszülöttjei alkották. Utóbbiak anyukái nem csak a törvényi változás után, hanem jellemzően már az előtt is füstmentes munkahelyi környezetben dolgoztak a terhességük alatt, ugyanakkor egyéb tulajdonságaikat tekintve nem különböztek jelentősen a vendéglátóhelyeken dolgozó nőktől, így ideális kontrollcsoportként szolgáltak.
Az Economics and Human Biology című szaklapban publikált kutatási eredmények szerint
a dohányzási tilalom szignifikánsan javította az érintett anyák újszülöttjeinek egészségét. A jogszabályváltozás hatására többek között nőtt az átlagos születési súly, csökkent az alacsony (2500 g alatti) születési súlyú újszülöttek és a koraszülöttek aránya, továbbá a csecsemőhalálozás esélye is alacsonyabb lett.
A becsült hatások hasonló mértékűek, mint más, kifejezetten a terhes anyákat célzó és az újszülöttek egészségi mutatóit javítani szándékozó (pl. amerikai, kanadai) programok során tapasztalt hatások.
A dohányzási tilalom bevezetése két fő mechanizmus útján javíthatja az újszülöttkori egészséget. Egyrészt arra ösztönözheti a dohányzó nőket, hogy szokjanak le a dohányzásról. Másrészt a tilalom miatt a munkahelyi környezet füstmentessé válik, ezért a passzív dohányzás csökken. A felhasznált adatok nem adtak lehetőséget arra, hogy e két tényező jelentőségét közvetlenül vizsgálják, ugyanakkor nagyobb hatásokat találtak az érettségivel nem rendelkező (és a felmérések szerint nagyobb arányban dohányzó) nők újszülöttjeinél, ami arra utal, hogy a tilalom elsősorban az érintett nők dohányzási szokásainak megváltoztatása útján javította a születéskori egészségmutatókat.
Mivel a szakirodalom szerint a születéskori egészségnek jelentős mértékű hosszú távú hatásai vannak, ezért a dohányzási tilalom az érintett újszülöttek későbbi életét is kedvezően érintheti. (MTA)