Az utóbbi években egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a beltéri légszennyezésnek jelentős egészségkockázata van, ezért a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) kezdeményezésére felmérik az iskolák beltéri levegőjének minőségét. Az erről csütörtökön tartott budapesti sajtótájékoztatón Müller Cecília országos tisztifőorvos elmondta, hogy a népegészségügyi központ alapfeladatai közé tartozik a különböző környezeti kockázati tényezők vizsgálata.

Az iskolai beltéri levegő minőségének vizsgálata szorosan kapcsolódik ahhoz a nemzetközi projekthez, amelyben a konzorciumvezető Magyarország mellett Olaszország, Szlovénia, Csehország és Lengyelország vesz részt. A projekt célja ajánlások és akciótervek megfogalmazása, azért, hogy javuljon a beltéri levegő minősége az iskolákban.

Egy hazai akcióterv keretében eddig 105 ezer kérdőívet küldtek ki 3. osztályos gyereknek, akik szüleikkel együtt tudtak erre válaszolni. A válaszok feldolgozottsága nyolcvanszázalékos, de az már most látszik, hogy 17-27 százalék közötti azon gyerekek aránya, akik a felmérés pillanatában valamilyen légúti tünettel küszködtek. Ebből a legfontosabb kockázati tényező a beltéri levegő minősége, így ez hatással lehet a légzőszervi megbetegedésben szenvedő gyerekek állapotára.

Csányi Péter, az Emmi szakmai irányításért felelős helyettes államtitkára beszélt a 2011-ben elindult ágazatközi programról a szálló por csökkentésére, valamint arról a 2012-es szabályzásról, amely megtiltotta a dohányzást a zárt terekben. Említést tett a teljes körű iskolai egészségvédelmi programról is, amelynek szintén az egyik eleme a beltéri levegő minőségének javítása.

Ledia Lazeri, az Egészségügy Világszervezet (WHO) magyarországi irodavezetője azt mondta, a WHO támogatja az országokat a különböző kockázatbecslési módszerek kidolgozásában, és örömét fejezte ki, hogy az Emmiben mindazok a területek összpontosulnak, amelyek segítik a gyerekeket érintő programok megvalósítását. (MTI)