Az erősen vagy teljesen mozgáskorlátozottaknak jelenthet majd jelentős életminőség-javulást az a technológia, aminek tökéletesítésén Franciaországban dolgoznak. A Clinatec orvosbiológiai kutatóközpont és a Grenoble Egyetem kutatói együttműködésben olyan exoszkeletont (külső robotvázat) fejlesztenek, amit gondolatokkal lehet irányítani, és jelenleg a laboratóriumi tesztek zajlanak egy önkéntes részvételével. Kutatási eredményeikről a Lancet Neurology tudományos folyóiratban számoltak be.
Egy frissen kiadott videófelvétel tanúsága szerint a kutatás eléggé előrehaladott állapotban van, egy 30 éves fiatal férfi, aki egy 4 évvel ezelőtti balesetben mind a négy végtagjára lebénult, sikeresen megtett már jó pár lépést a testén viselt szerkezet segítségével, kissé nehézkesen bár, de képes volt kezeit, lábait is mozgatva előre haladni. Minderre azért volt képes, mert előzőleg
két olyan elektródát ültettek agyának külső felületére, amik közvetíteni tudják a férfi mozgással kapcsolatos gondolatait az exoszkeleton motorjainak.
Thibault, a kísérlet alanya úgy nyilatkozott, hogy az első megtett lépések olyanok voltak neki, mint az első ember lépései a Holdon. A férfi járása még távol áll a tökéletestől, és biztonsági okokból a laboratórium mennyezetéhez rögzítve gyakorolhatta csak a lépegetést, de a kutatók szerint a kezdeti eredmények biztatóak, és a közeljövőben rengeteg mozgássérült életének minőségén javíthatnak az új módszerrel.
A paralízises férfi mozgását lehetővé tevő eljárás lényege az a két implantátum, amit műtéti úton ültettek a koponyájába, és amik az agykéreg bizonyos területeit lefedik. Az egyenként 64 elektródát tartalmazó implantátumok a mozgásért felelős agyterületek aktivitását érzékelik és közvetítik az agyhullámokat olvasni tudó számítógépbe, ami aztán a 65 kilogrammos exoszkeleton elektromotorjait működtető jelekké alakítja azokat. A rendszerben a fő kihívás a gondolat megszületése és az exoszkeleton mozdulata közti idő minimálisra szorítása: ez 350 milliszekundumnál nem lehet több, mert akkor nagyon nehézzé válik a robotöltözet irányítása.
Ahhoz, hogy most megtehesse az első lépéseket, Thibault-nak egy számítógépes játékkal kellett gyakorolnia egy virtuális karakter irányítását, és amikor ez már jól ment, akkor kezdődhettek meg a fizikai próbák. Először egy kerekesszéket irányított gondolataival, majd következhettek a robotruhás tesztek. A férfi szerint a járás egész jól megy, sokkal nehezebb viszont a karjainak parancsolni. Az exoszkeletonos kísérletek során ugyanis nemcsak járnia, de al- és felkarjait is mozgatnia kell, közben csuklóit forgatva, kezeivel céltárgyakat is meg kell érintenie – ezek a feladatok 71 százalékos sikerességgel mennek jelenleg.
A francia kutatók összességében elégedettek a fejlesztés alakulásával, úgy vélik, jó úton járnak, és a mostani tapasztalatokat felhasználva a rendszer tökéletesítésén dolgoznak. Fő feladatuk az agyból kinyerhető impulzusok minél tökéletesebb olvasása, majd minél szofisztikáltabb algoritmusok segítségével valós idejű és precíz elektromechanikai parancsokká alakítása, valamint tervben van az ujjak irányításának kifejlesztése is, hogy Thibault tárgyakat is meg tudjon ragadni a jövőben. (BBC)