Izraeli és brit tudósok a tüdőrák kockázatának új szűrővizsgálatát fejlesztették ki, melyhez elég egy egyszerű vérvétel, jelentette be a Weizman Tudományos Intézet (WIS) vasárnap. A vérvizsgálat a sejteknek azt a képességét méri, ahogy a genetikai károsodásra válaszolnak, írták a WIS tudósai és brit kollégáik a Journal of the National Cancer Institute-Cancer Spectrum című szaklap aktuális számában.
Az új módszer az egyes páciensek egyéni DNS-javítási képességén, vagyis annak a három DNS-javító enzimnek az aktivitásán alapul, amelyeken keresztül a sejtek reagálnak a károsodásokra. Ha az elért pontszám alacsonyabb, akkor nagyobb a tüdőrák kockázata, ami a daganatos halálozások vezető oka.
Jelenleg a szűrési protokoll a páciensek életkorát és dohányzási szokásait veszi alapul a kockázat megállapításakor. Nem elég azonban ezzel a két tényezővel számolni, mivel azok a szűrések, amelyeket e két szempont szerint végeznek, a tüdődaganatok többségét nem előzik meg. Azokat az embereket, akik nem dohányoznak és életkoruk sem indokolja, általában nem is szűrik, ezért nincsenek tudatában a kockázatnak, így a daganatukat későn ismerik fel és kezdik kezelni.
A kutatók 150 olyan beteget vizsgáltak meg, akinek az összes tüdőrákos eset körülbelül 8 százalékát alkotó, úgynevezett nem-kissejtes tüdőrákja volt. A kontrollcsoportban 143 egészséges ember vett részt. Vérvétel után kiszámolták az egyes résztvevők DNS-javítási eredményét a három enzim aktivitása alapján. Azt találták, hogy a tüdőrákos betegek eredménye alacsonyabb volt, mint a kontrollcsoporté, ami megerősíti, hogy az enzimek aktivitása a tüdőrák kockázatának erős jelzője, vagyis biomarkere, a dohányzástól függetlenül. Mi több, a kutatók kimutatták, hogy a gyenge DNS-javítási tevékenység ötször akkora tüdőrákkockázatot takar, mint amennyit önmagában az életkoron vagy a dohányzáson alapulva becsülni szoktak.
A javítási képesség gyengesége azt is megmagyarázhatja, hogy miért alakul ki tüdőrák olyanoknál, akik nem dohányoznak. Az eredmények segíthetnek a korai tüdőrákszűrések hatékonyságát javítani, és talán több embernél felismerik a kockázatot, ami korábbi diagnózishoz és kezeléshez vezethet. A vérvizsgálat pontszáma elősegítheti a személyre szabott kezelést is azzal, hogy az orvos ennek alapján előre jelezheti, hogy reagál egy beteg az immunterápiára. (MTI)
(Borítókép: Soós Lajos/MTI)