Mára mindenki kívülről fújja, hogy az új koronavírus által okozott megbetegedés a legtöbbeknél könnyű lefolyású, súlyosabb állapot az időseket és a krónikus betegeket fenyegeti. A vírust azonban még mindig alig ismerjük, így okozhat további meglepetéseket. Ilyen lehet az, hogy amerikai orvosok több olyan esettel találkoztak, amelyben fiatal vagy középkorú, egyébként tünetmentes fertőzötteknél jelentkezik súlyos, akár halálos sztrók, anélkül, hogy bármilyen más betegségük lett volna – írja a Washington Post.
A koronavírust elsősorban légúti betegséget, súlyos esetekben tüdőgyulladást előidéző kórokozóként ismertük meg, de az elmúlt hetekben-hónapokban a fertőzöttek több más szervének károsodásáról is érkeztek hírek. A sztrók és más, agyi sérülések mellett megfigyelték már, hogy a test más részein is alakulhatnak ki vérrögök, illetve szívproblémákat is okozhat, de szinte minden főbb szervünkre hatással lehet a vesétől a májon át a bél- és idegrendszerünkig.
A sztrók során az agyi ereket vérrög zárja el, ami enyhébb esetekben magától megoldódik és nem hagy maradandó nyomot, de súlyos esetekben, ha néhány órán belül nem kezelik, maradandó bénulást, beszédzavart vagy akár halált is okozhat. A koronavírus és a sztrók kapcsolata tudományosan még nem bizonyított, de egyre több esetet figyelnek meg, amelynél a kettő együtt jelentkezik. A lap több ilyen esetről is beszámol. A számuk kicsi, de ahhoz így is elég, hogy határozottan létező jelenségről lehessen beszélni. Ami különösen aggasztó, hogy a súlyos, maradandó károsodást okozó sztrók jellemzően a hetvenes évei közepén járóknál szokott jelentkezni, a mostanában megfigyelt esetekben azonban harmincas és negyvenes betegeknél figyelték meg, akik gyakran semmilyen krónikus betegségben nem szenvedtek, viszont koronavírusosak voltak.
Több kutató szerint a koronavírusos betegeknél jelentkező sztrók ugyanabból a véralvadási problémából adódhat, amely más kapcsolódó halálokokat is előidézhet. A lábakban képződő vérrögök a tüdőbe jutva embóliát, a szív környékén képződők a szívbe jutva szívrohamot okozhatnak. Amelyik rög ennél feljebb alakul ki, az az agyba juthat, ahol sztrókot vált ki. Pascal Jabbour, a Thomas Jefferson kórházak idegsebésze szerint a koronavírusos betegeknél tapasztalt sztrókeseteknél több szokatlan sajátosság is megfigyelhető. Az egyik ilyen, hogy míg az agyi vérrögök általában az artériákban jelennek meg, ezekben az esetekben gyakori, hogy a vénában jelentkeznek, ami miatt a kezelésük is nehezebb. Néhány betegnél több mint egy nagy rög alakul ki, ami szintén erősen szokatlan.
Sherry H-Y Chou, a Pittsburgh-i Egyetemi Kórház neurológusa szerint az az egyik fő kérdés a koronavírusos sztrókbetegekkel kapcsolatban, hogy vajon ezeket a problémákat az okozza-e, hogy a koronavírus közvetlenül a véredényeket támadja, vagy a fertőzés ellen harcoló immunrendszer túlműködése nyilvánul-e meg a vérrögképződésben. Utóbbi esetben annak, hogy a fiatalabbak ellenállóbbak a vírus által okozott tüdőbetegséggel szemben, köze lehet ahhoz, hogy épp náluk figyelték meg a korukhoz képest szokatlanul gyakori sztrókot. Hamarosan talán többet is megtudunk minderről, mert három nagy amerikai kórház is publikálni készül az eredményeit a témában.
A sztrók felismerésében segít, ha ismerjük a jellemző tüneteit: féloldali zsibbadás, érzéketlenség, gyengeség vagy bénultság az arcon, a karon vagy a lábon; hirtelen beszédzavar; látásproblémák jelentkezése; szédülés, egyensúlyvesztés; hirtelen erős fejfájás, nyaki merevség; hányinger, hányás; a tudat, a memória, a térbeli tájékozódás zavara. Ilyen tünetek jelentkezésekor – a koronavírustól függetlenül – érdemes azonnal orvoshoz fordulni vagy ebben másoktól segítséget kérni.
(Borítókép: Fotót készít egy férfi egy graffiti előtt Londonban 2020. április 23-án. Fotó: Justin Setterfield / Getty Images)