Számos ok húzódhat meg a háttérben, de gyakran a táplálkozás a ludas. Bartha Ákos doktorjelölt élelmiszerbiológus-táplálkozáskutatóval, a Táplálkozás-beállítás szakmai vezetőjével beszélgettem.
Történetünk főszereplője egy 37 éves nő, nevezzük Eszternek. Eszter legnagyobb szomorúsága, hogy nem esik teherbe. Férje és családja minden támogatása ellenére azonban egyre frusztráltabb: biológiai órája kérlelhetetlenül ketyeg. Számos szakorvosi vizsgálaton átesett már, néhányszor laborban is járt, millió tanácsot kapott már legjobb barátnőjétől - ennek ellenére nem lett pozitív a terhességi teszt. Miután egy nőgyógyász azt is közölte vele, hogy törődjön bele meddőségébe, végképp úgy érezte, nincs kiút. Ekkor belefutott egy érdekesnek tűnő Facebook-bejegyzésbe, ahol speciális emésztőrendszeri problémákról szóló előadást hirdettek.
Molnár Dávid (MD): Eszter megoldhatatlannak tűnő élethelyzete kellős közepén, teljes kétségbeesésben találkozott Veled. Milyen tünetekkel, milyen szakvéleménnyel?
Bartha Ákos (BÁ): Eszter egy előadásunkat követően jelentkezett hozzánk konzultációra; legnagyobb gondja az volt, hogy nem esett teherbe. Ehhez fájdalmas menstruáció és elhúzódó ciklus társult, ami ráadásul emésztési nehézségekkel és egy masszív refluxszal is kiegészült. Klinikai orvosi szakvéleményén meddőség szerepelt, meddőségi oknak pedig endometriózist határoztak meg.
Az endometriózis egy nőgyógyászati kórkép, melyben a normálisan csak a méh belső felszínén jelen lévő nyálkahártya a méh üregén kívül is megtalálható. Leggyakrabban a hashártyát érinti, ami a hasüreget béleli belülről és a kismedencei szerveket borítja. A név a latin endometrium szóból származik, amely a méh belső felszínét borító szövet megnevezése. A méhnyálkahártya hormonálisan érzékeny szövet: a menstruációs ciklus során a hormonhatásoktól függően felépül és leválik. A panaszok a menstruáció idején súlyosbodhatnak, ugyanis hormonérzékenységüket az „eltévedt”, méh üregén kívül is megtalálható sejtek is megtartják. A fájdalmas menstruáció egyik leggyakoribb szervi oka az endometriózis. A betegség fő tünetei a hasi fájdalom és a meddőség.
MD: Az említett betegség kísérő tünete számos esetben valóban a terméketlenség. Hogyan közelítetted meg a problémát?
BÁ: Beszélgetésünk elején igyekeztem szétválasztani egymástól a biológiai és a szocio-pszichológiai problémákat, ugyanis én csak a biológiai kérdésekkel foglalkozom. Dolgozunk együtt gyermekvállalási célokat támogató pszichológiai centrummal, így Eszternek tudtam volna szakembert javasolni, de szerencsére rögtön kiderült, családi és házassági kapcsolatainak dinamikája tökéletesen támogató, érzelmi leterheltsége biológiai stresszfaktorok eredménye.
Szakorvosi leleteit átvizsgálva szembetűnő volt, hogy laborvizsgálatai nem fedtek le minden paramétert és a vizsgált tételek – például a pajzsmirigyserkentő hormon (TSH) – értéke megfelelő, de nem ideális tartományban volt. Azonnal javasoltunk egy kiegészítő vérképet, melyet D-vitamin, homocisztein, ferritin, további pajzsmirigyhormonok, valamint kortizol (stresszhormon) meghatározással egészítettünk ki. Kiderült, hogy – bár referenciatartományon belül volt és matematikailag megfelelő volt –
a TSH-szintje nem volt optimális a ciklus második felében és súlyos klinikai D-vitaminhiánnyal nézünk szembe.
MD: Mit jelent, hogy nem volt optimális?
BA: A TSH általánosan elfogadott szintje 0,4-4,0 IU/L. Nem elég a referenciatartományon belül lenni, 1 körül ideális az érték elhúzódó gyermekvállalási célok kapcsán. Ez apróságnak tűnhet, de valójában pár apróság már exponenciálisan adódhat össze és nagy, teherbeesést gátló faktorként manifesztálódhat. Ráadásul a pajzsmirigy-problémák sokszor rejtőzködő PCOS (policisztásovárium-szindróma)-t és/vagy inzulinrezisztenciát vonhatnak maguk után, ami tovább ronthatja a helyzetet. A fogamzás egy rendkívül érzékeny folyamat, minden mozzanat lényeges.
MD: Rendben, Eszternek tehát diagnosztizált endometriózisán kívül kiderült klinikai D-vitamin-hiánya és látens, szubklinikai pajzsmirigy-problémája...
BA: Amivel egy új diagnózishoz jutottunk, a
funkcionális meddőséghez.
MD: Ez jelent különbséget?
BA: Fontos hangsúlyozni, hogy mi nem diagnosztizálunk: a hiányzó láncszemeket igyekszünk összekötni. De komoly különbséget jelent, mindenképpen, ugyanis – úgy tűnik – nem egy végleges szervi elváltozásról van szó, hanem Eszter hormonrendszere cseppet sincs így készen a babavárásra. Szemléletem szerint az orvostudománynak, a táplálkozástudománynak, valamint az élelmiszer-tudománynak együtt kell működnie egy ilyen komplex probléma megoldásakor, a diagnosztikán túl rendkívül sokat számít a táplálkozás és az étrend-kiegészítés személyre szabása és finomhangolása. Ezzel foglalkozom csapatommal karöltve tíz éve már.
MD: Szokták mondani, hogy a probléma azonosítása már fél siker. Mi volt a következő lépés?
BA: Felmértük, mik Eszter táplálkozási és életmódbeli szokásai, miket, milyen formában és mikor eszik, mit és mennyit mozog, hogyan és mennyit alszik. A mozgás az edző, az alvás a szomnológus szakterülete, de ezek ismerete nélkül nehéz a táplálkozással precízen foglalkozni. Kiértékelést követően először a taposóaknákat tekintettük át.
MD: Taposóakna?
BA: Igen. Vannak olyan ételek, amik Eszter (és a legtöbb ember) számára veszélyt jelenthetne és kerülnie kellene. Ilyenek a gluténtartalmú gabonák, egyes finomított, ipari növényi olajak (főként ómega-6 tartalmuk és a belőlük sütés során keletkező AGE-ek miatt), valamint az acelluláris szénhidrátok.
Ezen túlmenően endometriózisa és bélpanaszai fényében a tejfogyasztással kapcsolatban is óvatosságra intettem, ugyanis a hazai tejfogyasztási szokáskultúra nagyon silány. Nyers tejet öntünk a kávénkba, mindenre ráreszeljük a trappista sajtként címkézett terméket, de valójában utána sem gondolunk, a tejet adó állat hol nevelkedett és mivel táplálkozott. Ebből is adódhatnak gondok, nem beszélve arról, hogy endometriózsban igen gyakori a tejcukor-érzékenység és a társuló IBS is (Eszter refluxa egyértelmű fruktánintoleranciára is utalt). Egy fél évig érlelt kecskesajtnak lehetnek pozitív hatásai, kis mennyiségben is intenzív íze van, de ez nem igaz egy olcsó tömegtermékre.
Acelluláris szénhidrátnak nevezünk minden finomított szénhidrátot, vagyis mindent, amit lisztté őröltek, vagy oldott formában tartalmazza a cukrot. Ilyen például a fehér liszt és a gyümölcslé. Az ősi étrendek vizsgálata azt sugallja, hogy a nagy mennyiségű acelluláris szénhidrátfogyasztás elősegítheti a bélrendszeri gyulladások kialakulását, továbbá ez lehet az úgynevezett „leptinrezisztencia” (jóllakottság-hormonra való érzéketlenség) és az elhízás egyik elsődleges táplálkozási oka.
MD: Világos. Hogyan folytatódott a terápiás beszélgetés?
BA: Áttekintettük Eszter nutri-funkcionális ételeit. Ezek olyan, specifikus élelmiszerek, melyek elengedhetetlenek hormonális egyensúlyának beállításához és nagyon lényegesek a sikeres fogamzás eléréséhez. Nem kalóriát és grammot számolunk, nem az a lényeges ezen a ponton. Ellenben fontos figyelni a fehérje, a szénhidrát és zsírbevitel minőségi kritériumaira és a megfelelő rostbevitelre. Fehérjefogyasztásának legfontosabb kitétele az volt, hogy komplex, nyomelemeket, vitaminokat és egészséges zsírokat is tartalmazó fehérjeforrást vegyen magához - ilyen a zsíros pisztráng és például a baromfimájak (Eszternek vashiánya is volt). Szénhidrátforrásnak összetett szénhidrátokat tartalmazó gyökérzöldségeket (például répát, édesburgonyát) és sütőtököt, valamint főétkezésekkel gluténmentes gabonákat javasoltam, zsírforrásnak pedig állati eredetű élelmiszerek zsiradékát, kókusztermékeket és olívaolajat – előzőleg említettem, hogy az ipari növényi olajokat tiltólistára helyeztük. Fontos alapelv volt, hogy
színes legyen a tányér.
Egyfelől a színanyagok rendkívül fontosak - így a zöld leveles zöldségek, fűszernövények, bogyós gyümölcsök lényeges elemek – másfelől a rostbevitel is „jön vele”. És persze, el ne feledjük a
a tengeri eredetű ételeket, csontleveseket és a belsőségeket!
A májat gyakran ajánlom, tele van vitaminnal, ásványi anyagokkal, fehérjékkel, zsírokkal – igazi szuperélelmiszer!
MD: Hogyan lehet egyénre szabni az étrendet?
BA: Meghatározzák
MD: Gondolom, így már elég komplexen áttekintettetek mindent és jönnek a kontrollok...
BA: Dehogyis. A kiegészítők, a funkcionális étrendkiegészítés elengedhetetlen. És itt is nagyon látványos, miért is lényeges az orvoslás, a táplálkozástan és az élelmiszertudomány közös halmazának ismerete és együttműködése. A kiegészítőket az élelmiszeripar a tudomány segítségével készíti, a táplálkozástudomány pedig alkalmazza az orvosi diagnózisokat és vizsgálati eredményeket is alapul és figyelembe véve. Eszternek javasoltunk
MD: Eszter kapott barátnőjétől jó tanácsokat is. Sokszor így terjednek a szélsőségek. Mi a véleményed a vegán és a ketogén étrendről? Divatos mindkettő.
BA: Fontos kérdés, köszönöm! Azt szoktam mondani, hogy a vegán mozgalom az élelmiszeripar új margarinjává vált - és ez nekik sem tesz jót. Emellett
egyetlen népcsoportot sem ismerünk, amelyik állati eredetű fehérjeforrás nélkül túlélt volna mostanáig.
Hatalmas gazdasági lobbi áll mögötte. Ha pedig a természetet védenénk, tegyük másképpen. Nem feltétlenül kell ennyit repülőre ülni, lehet csökkenteni az élelmiszerpazarlást és még sorolhatnám. A vegetáriánus picit más tészta, az teljesen elfogadható tudományos és egészségi oldalon is. Nagyon fontos, hogy a
helyi és szezonális elvek megszívlelendőek
– van, ahol sokezer éve nem fogyasztanak húsféléket. Ha Japánban mindig ettek rizst, halat és vagy 100 évig élnek, miért ne egyenek sushit? Ha viszont a magyar zöldségeket nézzük, paprikát szezonjában együnk, ne télen. Együnk most inkább sütőtököt tojással vagy édesvízi, helyi halakkal. Endometriózis esetén kifejezett bélérzékenységgel ráadásul számos növényi étel okozhat komoly emésztési gondokat (lásd – alacsony FODMAP-étrend ebben az összefüggésben).
A ketogén étrend pedig részünkről továbbra is terápiás célú étrend, pro és kontra sokszor hasznos és releváns, főként ha okosan, körültekintően és egyéni szempontokat is komolyan mérlegelve időben korlátozott étkezéssel (IKÉ) párosítjuk. Azonban szerteágazó tapasztalataink szerint
a személyre szabott anyagcsereprofil határozza meg az étrendet és nem fordítva.
Vakbuzgó mozgalmak nem jelentenek segítséget, egyik oldalon sem!
MD: Köszönöm! Ha valaki csak két dolgot tenne meg a cikk olvasását követően, mi legyen az?
BA: Kerüljük az ultrafeldolgozott élelmiszereket (együnk úgy, mint ősanyáink) és kiegyensúlyozottan – de egyéni szempontokat is figyelembe véve – étkezzünk.
Eszter, Ákos tanácsait követve, megváltoztatta életmódját, táplálkozását, és mostanra már gyermeke is született.