A fertőzéstől nem leszünk védettek, de a súlyos tünetektől igen. Amerikai kutatók modellezték a járvány végjátékát.
Az Emory Egyetem és Penn State Egyetem kutatói a Science magazinban megjelent kutatásukban leírják, hogy mi történik a világjárványt okozó vírussal, amikor a lakosság többsége védetté válik ellene.
A SARS-CoV-2-t a négy ismert, náthát okozó koronavírussal vetették össze.
A nyájimmunitás kifejezés nem fedi a teljes valóságot, és meglehetősen félrevezető
– magyarázza az egyik szerző, Jennie Lavine PhD.
A megfázás tüneteit okozó négy koronavírusfaj nagyon régóta forog az emberek között, és mindenki nagyon fiatalon elkapja őket. A korai fertőződés immunitást jelent a súlyosabb betegség ellen, de nem akadályozza meg, hogy időről időre visszatérjen a betegség.
Akár egy éven belül lehetséges az újrafertőződés, de ha be is következik, a tünetei enyhék, és a vírus hamarabb kitisztul a szervezetből. Ez kiemeli, hogy szét kell választani a koronavírus elleni védettség összetevőit. Azt, hogy meddig tart a védettség a súlyos betegségtől, és hogy meddig tart a védettség a fertőzéstől. A két dolog nagyon különböző lehet
– mutatott rá Lavine.
A modell szerint a koronavírus miatti halálozások aránya a szezonális influenzáé alá, egy ezrelékre süllyed, amint a betegség meghonosodik.
A modellünk azt feltételezi, hogy a SARS-CoV-2 elleni immunitás ugyanúgy működik, mint a többi koronavírusnál. Nem tudjuk, hogy milyen lenne, ha valaki nem gyerekként, hanem felnőttként kapná el valamelyik közönséges koronavírust
– magyarázza Lavine.
A rendelkezésre álló adatok szerint a a Covid–19 tünetei kisgyerekeknél és csecsemőknél enyhék, és a halálozás is nagyon alacsony. A Covid–19 elleni oltások több százezer életet mentenek meg, de hosszú távon kevésbé lesz rájuk szükség, ahogy az új koronavírus meghonosodik.
A kutatók ugyanakkor fontosnak tartották kiemelni, hogy gyerekeknél az egyéni reakciók és komplikációk miatt is szükség lesz oltási programra.