31 ország tapasztalatait elemezve kiderült, hogy a pollenek beleszólnak az immunrendszer reakciójába.
A magas pollenszint gyengíti az emberi immunreakciót, ezzel elősegíti a fertőző légzőszervi betegségek, mint az influenza vagy a SARS-Cov-2 terjedését, derül ki a Columbia Egyetem munkatársai által az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában, a PNAS-ben publikált kutatásából.
31 ország 248 pollenmérő állomásának adatainak feldolgozása során kiderült, hogy ahol megugrott a levegőbe kerülő virágpor mennyisége, átlagosan
négy nappal később megnövekedett a koronavírusos esetek száma.
A kimutatás szerint a fertőzések számának ingadozása 44 százalékban köthető a pollenhelyzethez.
Nem csak arról van szó, hogy a virágportól az allergiások még többet tüsszögnek, vagy hogy a vírus a virágporszemcséhez tapadva messzebbre jut. A pollen arra is hatással van, aki nem veszi észre.
Belélegezzük a pollent, az orrnyálkahártyánkra kerülnek, és itt csökkentik az olyan gének kifejeződését, amelyek fontosak a levegőben terjedő vírusok elleni védekezésben
– magyarázza az egyik szerző, Stefanie Gilles, a Müncheni Műszaki Egyetem munkatársa.
Gilles kísérleti egerei a pollen hatására kevesebb interferont termeltek, és több vírus volt bennük, amikor megfertőződtek.
A kutatást vezető botanikus, Lewis Ziska évekkel ezelőtt publikált először a pollenek és a légúti fertőzések közötti potenciális összefüggésről. Ziska rámutatott, hogy pollenszezon az éghajlat változása miatt egyre hosszabb lesz. Ugyanakkor a kültéren is viselt maszkok jelentősen csökkenthetik a légzőrendszerbe jutó pollen mennyiségét.
Fontos megjegyezni, hogy a pollenszezon nem jelent egyet a világvégével, különösen, hogy más eredmények szerint nincs összefüggés a pollen és a járványok között.
Martijn Hoogeveen, a holland Nyílt Egyetem kutatója rámutatott, hogy eredményei szerint a pollenszint növekedése az influenzaszezon végét jelenti. Egy chicagói tanulmány is hasonló eredményre jutott, és úgy következtetett, hogy a pollen és a vírusok versengenek az orrnyálkahártya felületéért.
Az eredmények különbségére az a magyarázat, hogy Hoogeveen kizárólag a holland adatokat vette alapul, és négy év számaiból indult ki. A Columbia csapata 31 országot vizsgált, de csak 2020 januárjától áprilisig.
Jelentős tényező továbbá, hogy a vírusok a hideg, száraz levegőt kedvelik. A tavasz beköszöntével egyre kevésbé ideálisak a körülmények a megmaradásukhoz, különös tekintettel a fokozódó napsütésre és a növekedő ultraviola-sugárzás fertőtlenítő hatására.
(forrás: EcoWatch, MedicalXpress, WebMD)