A halaknál kimutatott elváltozások után indokolt lehet az emberi agyra gyakorolt hatás vizsgálata is.
A műanyaggyártáskor használt adalékanyagok megzavarják a halak agysejtjeinek kommunikációjt, derül ki a Bayreuth Egyetem kutatóinak Communications Biology című, tudományos folyóiratban közölt tanulmányából. A szakemberek szerint nagyon valószínű, hogy hasonló hatást fejtenek ki az emberi agyban is.
A tudósok megállapították, hogy a műanyaggyártásban használatos biszfenol-A és biszfenol-S zavart okozott a halak idegsejtjeinek jelátvitelében. Az agyban bizonyos idegsejtek az őket érő jeleket (izgalmi állapotot) továbbítják a mélyebben fekvő idegsejteknek, más idegsejtek funkciója a jelek továbbításának tiltása.
Ismert, hogy különböző rendellenességekhez vezet, ha az izgalmi állapot és annak tiltása nem megfelelően koordinált. Ezért is különösen aggasztó, hogy a BPA és a BPS jelentősen megzavarják ezt a koordinációt
– magyarázza dr. Peter Machnik, a tanulmány szerzője.
Nagyon meglepő volt, hogy a halaknál mennyi létfontosságú agyi funkciót érint a műanyag adalékok hatása. Kimutattuk, hogy a károsodás nem azonnal jelentkezik, de amikor az agysejteket kis mennyiségben BPA és BPS hatásának tettük ki, a károsodás egyértelműen felismerhető volt
– tette hozzá Elisabeth Schirmer, doktorhallgató.
A kutatók az aranyhalak idegrendszerében található úgynevezett Mauthner-sejtekre fókuszáltak. Ezek a sejtek az érzékszervekből érkező információka integrálják és beindítják például a menekülési reakciót.
A biszfenolokból évente több millió tonnát gyártanak globálisan – a legnagyobb mennyiségben gyártott vegyületnek számítanak. Megtalálhatók elektronikus berendezésekben, autóalkatrészekben, sporteszközökben és élelmiszer tárolására használatos műanyagokban, például palackokban vagy konzervdobozok belsejében. Női nemi hormonhoz hasonló hatása eddig is ismert volt, érintettségét kimutatták hormonzavarban, cukorbetegségben és rákban.
A halak agyának vizsgálatával szerzett eredmények indokolttá teszik a BPA és BPS emberi agyra gyakorolt károsító hatásának vizsgálatát. Alapvető fontosságú, hogy a tudomány és az ipar olyan új anyagokat találjon a biszfenolok helyettesítésére, amelyek nem károsítják az emberi egészséget
– szögezte le Machnik. A tudósok szerint a kutatási módszert a későbbiekben is használhatják az esetleges adalékanyagok biztonságosságának ellenőrzésére.