A gyenyiszovai ember maradványait 2008-ban fedezték fel a Szibéria déli részén, az Altaj-hegységben fekvő Gyenyiszova-barlangban. A Homo nemzetséghez sorolt faj erről a helyszínről kapta a nevét. Mivel a gyenyiszovai ember maradványait eddig csak a barlangban találták meg, az antropológusok nagyon keveset tudnak erről a fajról, sokkal kevesebbet, mint a neandervölgyi emberekről, akikről már tudjuk, hogy kifinomult stratégiával, csoportban vadásztak, tüzet raktak, eszközöket és ruhákat készítettek.

A Nature folyóirat szerdai számában két tanulmány jelent meg a gyenyiszovai emberrel kapcsolatos legújabb kutatások eredményeiről (Age estimates for hominin fossils and the onset of the Upper Palaeolithic at Denisova Cave / Timing of archaic hominin occupation of Denisova Cave in southern Siberia). A két nemzetközi kutatócsoport megállapította, hogy a gyenyiszovaiak mintegy 200 ezer évvel ezelőtt is a barlangban éltek már.

"A kormeghatározás bonyolult folyamat volt, mivel főleg mikroszkopikus, de legfeljebb 2 centiméteres emberi maradványok álltak a kutatók rendelkezésére, így az egyszerű szénizotópos kormeghatározás nem volt lehetséges" – mondta Tom Higham, az egyik tanulmány szerzője, az Oxfordi Egyetem radiokarbon-gyorsítójának igazgatója a Science Dailynek. Emellett a szénizotópos módszerrel legfeljebb durván 50 ezer éves szerves maradványok korát lehet megállapítani. Higham és csoportja viszont számos újabb csontmaradványra bukkant a barlang talajrétegeiben, és egyikükből sikerült DNS-mintát nyerni. A kutatók a rendelkezésükre álló adatokból, a DNS-ből, a talajrétegek elemzéséből, a karbonos meghatározás adataiból és egyéb archeológiai információkból egy matematikai modellt készítettek, hogy nagy biztonsággal meg tudják állapítani, mikor éltek a gyenyiszovai emberek a barlangban.

"Kétszázezer éve, vagy talán még korábban már ott éltek és körülbelül 50 ezer évvel ezelőtt tűntek el onnan" - foglalta össze az eredményt Higham. Az emberi maradványokon felül a kutatók kilyukasztott állatfogakat is találtak, amelyeket a barlangban élők feltehetőleg nyakláncként használtak, továbbá csonteszközöket, kagylóhéjakat és kőből készült karkötőket is felfedeztek. Ezeket a tárgyakat korábban csak a modern emberrel vagy az utóbbi időkben a neandervölgyi emberrel hozták kapcsolatba a tudósok.

Mivel a barlangban más emberelődök maradványait nem tártak fel az ásatásokon, Higham szerint a legvalószínűbb magyarázat az, hogy ezeket a tárgyakat a gyenyiszovai emberek készítették. A legrégibb előkerült tárgy 49 ezer éves, ez a legkorábbi bizonyítéka ennek a tevékenységnek Eurázsia északi részén, de talán egész az eurázsiai kontinensen. Ha megerősítést nyernek a kutatás eredményei, akkor ezek átírhatják az eddigi tudásunkat arról, elődeink hogyan éltek és szocializálódtak.

A Gyenyiszova-barlang legutóbb azzal került a címlapokra, hogy egy kutatás szerint a barlangban talált egyik emberi maradvány egy félig neandervölgyi, félig gyenyiszovai kislányé lehetett, ami az első bizonyíték volt arra, hogy a két korai embercsoport keveredett egymással. A szerdán publikált új kutatások azt is megállapították, hogy az egykori kislány, akit Dennynek neveztek el, százezer évvel ezelőtt élt a barlangban, ami azt jelenti, hogy a neandervölgyiek és a gyenyiszovaiak évezredekig élhettek együtt. (MTI)