A levél Incze Péter, Teleki Pál titkárának és bizalmas barátjának hagyatékából származik, az iratokat az Incze család kedd este adta át a BFL-nek. Teleki Pál az egyetlen magyar miniszterelnök, aki hivatali ideje alatt öngyilkosságot követett el, bár különböző összeesküvés-elméletek időről időre azóta is kétségbe vonják, hogy tényleg önkezével vetett volna véget életének. A most előkerült levél ezeket a gyilkosságról szóló legendákat is gyengíti. Az iratanyag Teleki 1941. április 3-i halálának 78. évfordulóján került nyilvánosságra.

Kedves Incze,

Temetésem nem csak legeslegegyszerűbben, de teljes titokban reggel 7 órakor történjék. Azon a papon kívül csak maga vegyen részt.

Így kezdődik Teleki titkárának írt búcsúlevele. A volt miniszterelnök egyoldalas levelében temetéséről rendelkezik: azt kéri, hogy az a lehető legpuritánabb legyen, a papon és Inczén kívül senki vegyen részt rajta, a családtagjai sem, még a szertartás időpontját se közöljék a nyilvánossággal.

Ha valaki kíváncsi, h. mindez miért, megmondhatja, h. nagyon és mind jobban utáltam az embereket.

„Síromra sem most, sem később emléket ne tegyenek, még névtáblát sem.”

Barátságát még egyszer szívből köszönöm:

Teleki Pál

Telekinek az ötvenes évek óta ismert a Horthy Miklósnak írt két, drámai hangú búcsúlevele. Ezekben azt írja a kormányzónak, hogy „szószegők lettünk”, „gazemberek oldalára álltunk”, „hullarablók leszünk", „bűnös vagyok”.  A történettudományban meghatározó álláspont szerint Telekit felőrölte a hitleri Németország és az angolszász hatalmak közötti egyensúlyozás, és amikor 1941 tavaszán Magyarország arra kényszerült, hogy átengedje területén a Jugoszláviát lerohanó német csapatokat, és maga is hadviselő félként bekapcsolódjon a II. világháborúba, ezt árulásnak tartotta. Magyarország a délszláv állammal néhány hónappal azelőtt kötött örök barátsági szerződést.

A Horthynak írt leveleken kívül Teleki a feltételezések szerint írt egy levelet a betegeskedő feleségének is, ez azonban soha nem került elő. Lehetett sejteni, hogy ezenkívül a titkárának is írt, ezt azonban idáig szintén nem ismerte sem a szakma, sem a nagyobb nyilvánosság. Mostanáig.

Incze Péter Teleki személyi titkára és régi bizalmasa volt. Incze erdélyi, marosludai születésű volt, aki az első világháborús orosz hadifogság után sokakhoz hasonlóan áttelepült a trianoni Magyarországra. Telekivel a korban elég befolyásos Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesületében ismerkedett meg. Baráti, bizalmi viszony alakult ki kettejük köztük, olyannyira, hogy a személyi titkár a politikus és földrajztudós családjával együtt a József nádor téri Teleki-palotában is lakott sokáig.

Miközben a személyi titkára volt, Incze a szintén Teleki által irányított illegális propagandaszervnél, a TESZK-ben is dolgozott, a határon túli magyar szervezetek illegális finanszírozásában vett részt. Később Teleki beajánlotta őt a kultuszminisztériumba, majd Imrédy Bélának is. Bár a pozíciójánál fogva alapvetően személyes, nem pedig nagypolitikai kérdésekkel foglalkozott, Inczének fontos szerepe volt, ugyanis 1938 és az 1944-es nyilas hatalomátvétel között minden miniszterelnökök kézről kézre adta egymásnak, mindegyiküknek ő volt a személyi titkára, még a német bevonulás után Sztójay Dömének is.

„Incze Péter az elég komoly hangulathullámzásokkal küzdő Teleki fontos támasza volt” – mondta nekünk Ablonczy Balázs történész. Az Incze-iratanyag, mely elsősorban Incze hivatali előmenetelének dokumentumait tartalmazza, Ablonczy közvetítésével került a BFL-be a családtól. A maguk nemében ezeknek is van érdekességük, főleg az – mondta el az Indexnek Horváth J. András, a BFL főlevéltárosa –, hogy egy Telekivel évtizedeken át fennálló szoros, bizalmi viszonyt tükröznek.

A legfontosabbak azonban a Teleki által írt levelek – és ezek is egyértelműen jelzik a tudós-politikus komoly lelki nehézségeit. A végső búcsúlevélen kívül a hagyaték tartalmaz egy korábbi, de folyamatosan újradatált és újra megerősített levelet is, melyben Teleki szintén a temetéséről rendelkezik. Ez a levél eredetileg 1929-es, de a politikus 1935-ben, majd '37-ben újra megerősíti, végül pedig 1938. május 15-i dátummal pirossal ismét ráírja, hogy „mindez ma is fennáll”.

Teleki leveleiben rendszeresen előjön a depressziója, van, amikor az idegösszeomlásáról számol be

– mondta nekünk a lelki háttérről Ablonczy Balázs. Telekinek legalább egy korábbi öngyilkossági kísérlete is volt, már az 1921-es királypuccs idején is ki akart ugrani a királyi palota ablakán – mondta monográfusa. A lelki kórtörténetet legfeljebb utólag lehet megpróbálni felvázolni. Depressziójának egyik gyökere feltehetően a súlyos vesebaja volt (egyik veséjét ki is vették, rendszeresen katéterezni kellett, állandó fertőzésveszélyben élt), emiatt vagy húsz éven át abban a hitben élt, hogy kevés ideje van hátra.

1941-es tényleges öngyilkosságának több oka is lehetett. A Jugoszlávia elleni háború és a magyar „szószegésen” kívül azzal is szembesült, hogy a visszacsatolt területeken a magyar közigazgatás elszabotálja az ő viszonylag toleráns nemzetiségi politikáját; arról beszélt, hogy így nem is érdemeltük meg a revíziót. Ekkoriban derült ki, hogy felesége és az édesanyja, akihez nagyon kötődött, egyaránt súlyos beteg. Horthynak írt búcsúlevelében utal rá, hogy úgy érzi, Horthy is elárulta, hiszen a kormányzó félresöpörte az ő szempontjait Jugoszláviával kapcsolatban.

Az 1941. április 3-ára virradó éjjel éjfél után még látták a Sándor-palotában az utolsó szemtanúk, reggel azonban az inasai már halva találják. Az, hogy a személyzet nem hallotta a halálos lövést, szintén erősítette az összeesküvés-elméleteket, melyek szerint a miniszterelnök Horthynak írt búcsúlevele hamisítvány vagy kényszer hatására született.

Ezeket az egyébként is gyenge lábakon álló legendákat szintén cáfolja a most elkerült másik búcsúlevél; az ugyanis elég valószínűtlen, hogy még a titkárának is írt volna ilyen körülmények között egy nem nyilvános, évtizedeken át elő sem került levelet – hangsúlyozta az Indexnek Ablonczy Balázs.

Az Incze Péternek írt levél szélsőséges önvádról, önmarcangolásról tanúskodik, ezt mutatja, hogy Teleki jelöletlen sírt akart, amiben akár egy rejtett hiúság is lehet

– fogalmazott Ablonczy.

A búcsúlevélben kinyilvánított végakaratával szemben Teleki Pál miniszterelnöknek kijáró nagy állami temetést kapott, és a katolikus egyház is megtalálta a kánonjogi megoldást: megállapították, hogy tettét átmeneti elmezavarban követte el. Így Teleki öngyilkosként is egyházi temetést kaphatott, igaz, a gyászmisét nem az esztergomi érsek, hanem Witz Béla, a Szent István-bazilika plébánosa, Teleki lelki atyja celebrálta.

Incze Pétert a nyilas hatalomátvétel után a Gestapo letartóztatta, majd bujkálnia kellett – mondta nekünk a levél címzettjének későbbi sorsáról Horváth J. András. 1945 után átment az igazolási eljáráson, több zsidó származású tanú is igazolta, hogy 1944-ben segített nekik az üldözés alatt, de 1946-ben így is kirúgták, később az NKVD is zaklatta és internálták. Az ötvenes években visszatérhetett Pestre, és jól jött neki az első világháborús fogságban szerzett orosz nyelvtudás, a volt miniszterelnöki titkár a kommunista mezőgazdasági minisztériumban lett nyelvi lektor, még a Lenin Intézettől is volt papírja.

Az Incze-hagyaték és főleg a Teleki-levelek fontos történelmi információkat tartalmaznak – emelte ki Ablonczy Balázs az Indexnek.

A múltunkat ilyen apró darabokból kell összeraknunk.

„Nagyon bátorítanék mindenkit, hogy a családja birtokában lévő hasonló iratokat, még ha azok nem is tűnnek esetleg nagyon fontosnak, adja közgyűjteménybe. Az Incze család ezt tette, pedig akár sokkal több pénzt is kérhettek volna azokért egy magángyűjtőtől.”

Ha ön is úgy érzi, segítségre lenne szüksége, hívja a krízishelyzetben lévőknek rendszeresített, ingyenesen hívható 116-123, vagy 06 80 820 111 telefonszámot! Kérjük, olvassa el ezt az oldalt! Amennyiben másért aggódik, ezt az oldalt ajánljuk figyelmébe.

(Borítókép:  Universal History Archive / UIG via Getty Images)