Nyolcadszor vagyok a fürdőben, ezideig még egyetlen egyszer sem volt egyik WC-ben sem papír!
Ezt a panaszkönyvi bejegyzést akár ma is írhatták volna, de sokkal régebbi: 1937-ben született az egyik budapesti fürdőben. Eredetije több más régi panaszkönyvi bejegyzéssel együtt a Budapest Főváros Levéltárában (BFL) nemrég megnyílt kiállításon látható, amelyet a pénteken nyíló Levéltári Pikniken is meg lehet nézni.
A panaszra született válasz legalább ennyire jellemző és rácáfol azokra a téves elképzelésekre, hogy régen minden jobb volt, és a harmincas évek patinás(nak gondolt) világában ilyen nem fordulhatott elő. A fürdőigazgatóság ezt írta a panaszosnak:
Nem is adunk a WC-ékbe papírt, mert a közönség minden alkalommal az összes csomagokat elviszi. Ellenben a személyzetnél lesz ezentúl toalett papír s erre kis feliratokban hívjuk fel a közönség figyelmét.
A vécépapírhiány egy másik, 1938 augusztusában kelt panaszbejegyzésben is visszaköszön, amit az éppen 100 évvel ezelőtt megnyitott Palatinus vezetőségének írtak választékos, irodalmi stílusban:
Ünnepnap, vasárnap becslésem szerint kb 5-6000 férfi fürdőzőre csak 4 db WC van természetes szükséglet elintézésére, ide sem kőszobrok járnak különösen a nyári gyümölcs szezon idején és kínos látni, amint a szenvedő egyén egyik helyről a másikra versenyezve szaladgál, hogy elintézze szükségét, könnyen lehet, hogy sokáig nem bírja és amint hallottam kénytelen nyilvánosan a folyosóra ereszteni, amit vissza nem tarthatott! S ha már bekerült a könnyebbítő helyre, papír sincs, s mert fontos, hogy a legnagyobb higiéniára vigyázzanak, nem engedhető meg, hogy szennyezett testével a vizet feleslegesen és egészségre káros baktérium tömegekkel szennyezze! Ha véleményemet szabad nyilvánítanom, fontosabbnak tartom a környező mosdó és vizelde sürgős átalakítását WC-re.
A Szent Margitsziget Gyógyfürdő Rt. igazgatóság válasza erre is hasonló, mint az előző esetben: vécépapír a kezelőszemélyzetnél van, mert amúgy ellopják. Úgy tűnik, nem csak vécépapírt loptak ekkortájt a fürdőkben. 1938. augusztus 13., Palatinus:
Tekintetes Szent Margitsziget Gyógyfürdő Rt Igazgatósága! Szíves tudomásukra adom, hogy én a hó 7-én vasárnap a Palatinus strandon egy 206. sz(ámú) ruhafogasra akasztottam ruháimat, esti öltözködésnél nem kaptam meg a combinémet. Válaszul keresztkérdésekkel fogadtak, nem e akarok én egy másét elvinni. Rózsaszínű lavable combiné volt, én nem pénzt kérek, hanem kombinémet vissza. Én nem akarok lemondani arról, hogy a kombinémet megkaphassam, csak az enyémet kérem.
Több harmincas évekbeli panaszbejegyzés szól arról, hogy egyesek a medencében esznek, cigarettacsikkek úsznak a vízen, mások a kerítésen át szöknek be vagy modortalan a személyzet. Egy Gellért fürdőbe járó hölgyvendég egészen más problémára hívta fel a figyelmet 1943-ban:
Elviselhetetlen az az erkölcstelenség amely egy jó idő óta a Gellért Gőzfürdőbe lábra kapott. A hölgyek alighogy belépnek a fürdőbe, sőt a „gőzbe” rögtön ledobják a fürdőruhát (inget) és szűzanya mesztelen járkálnak egyik medencéből a másikba szóval mindenhová ahová csak lehet, sőt már kezdik a száraz kabinok között is, hol már kénytelen voltam tiltakozni. Minden szégyen érzés nélkül graszálnak, kéjelegnek.
Azt hiszem ez lélek rombolás, amely sohasem volt, és nincs is, csak a Gellért fürdőbe. Óriási veszélyt jelent minden odamenő fiatal lélekre és gyermek leányra. Több ízben láttam a kis gyermekeket pirulva bámulva körülnézni. Minden ifjú lélek rombolva távozik a Gellért fürdőből hol eszt az aljas, piszkos mesztelenséget kell látnia. Útovégre fürdőnek készült nem fertőnek!? Minden szégyentől kivetkőzve járkálnak 10-12 és egyszerre, és látva eszt naponta többen lesznek. Nagyon szépen kérem Méltóságodat hasson oda, hogy ennek a ragályos fertőzésnek minnél előbb gátat vessenek. Mert ha ez tovább így folytatódik kénytelen lesz a még rendes tisztességes fiatal vagy öreg elkerülni a fertő vizét. Ha a cigarettát el lehetett a fürdőkbe tiltani minnél fontosabb ennek a súlyos lelkifertőzésnek véget vetni. Miért adják mindenkinek a fürdő inget, ha minden második fére dobja és kéjeleg a bűnös testivel.
A panasz a főpolgármester tanácsnokát is megjárta, a válaszlevélben fantasztikus diplomáciai érzékről tanúbizonyságot téve egyszerre próbálják megnyugtatni a felháborodott fürdővendéget, megvédeni a külföldi turistákat és a magyar erkölcsöket. A panaszost arról világosítják fel, hogy ez a fürdőzési szokás elsősorban az északi nőkre jellemző (tehát nem a magyarokra), de a női gőzfürdőben egyébként sem tudják megoldani úgy a felügyeletet, mint a férfi oldalon, egyebekben pedig kikérik maguknak, hogy ezt bárki kéjelgésnek és fertőnek nevezze, mert ez már becsületsértés és hitelrontás a fürdő felé.
A kiállításon a panaszos leveleken kívül régi plakátok, képeslapok, prospektusok, fényképek, korabeli tervrajzok is láthatók a budapesti fürdők 20. századi történelméről a húszas évektől egészen a hatvanas-hetvenes évekig – mondta az Indexnek Csombor Erzsébet főlevéltáros, a kiállítás kurátora.
Trianon után a híres magyar fürdők, mint például a Romániához került Herkulesfürdő elvesztésével különösen felértékelődött a budapesti fürdők és a Balaton idegenforgalmi szerepe. Már a húszas években megfogalmazódott a "Budapest fürdőváros"-gondolat, és több elképzelés született a budai fürdőnegyed kialakítására. A negyvenes évek elejére el is készült egy terv a Tabánban megépítendő új gyógyszállóról és fürdőről, amelyhez csatlakozott volna a Gellért, a Rudas és a Rác fürdő. A tervet Szendy Károly polgármester 1940-ben be is terjesztette a törvényhatósági bizottság elé, de közbejött a háború. A szocializmus időszakában újra előkerült ez a gondolat, de a hatvanas évek elején ismét lekerült a napirendről.
A kiállítás anyagát nagyrészt a Budapest Főváros Levéltárában lévő anyag képezi. Érdekes részét jelentik a kiállításnak a Gellért szállótól átvett vendégkönyvek, illetve akkori nevükön lakónyilvántartó könyvek. Ezekben akkurátusan feljegyezték, ki mikor szállt meg a hotelben, honnan érkezett, meddig maradt és merre utazott tovább – mondta Csombor Erzsébet. A neves vendégek között ott találjuk Yehudi Menuhin világhírű hegedűművészt és karmestert, Valentyin Petrovics Katajevet, a Távolban egy fehér vitorla íróját, aki a Gellért Szállóban írta annak a Szentkút című művének egyes részleteit, amelyet átdolgozás nélkül nem engedtek megjelentetni a szovjet cenzorok. De 1966-ban az Inter-Vasas BL-döntőre Herrera vezetőedző is itt foglalt szállást a Budapestre érkező 22 fős milánói csapatnak (az eredmény 2:0 lett).
Ez az első kiállítása a Nyitott Levéltárak programsorozatnak, amelyet minden évadban egy témának szentelnek – mondta az Indexnek Kenyeres István, Budapest Főváros Levéltárának főigazgatója, a Magyar Levéltárosok Egyesületének elnöke. Idén az egyesület úgy döntött: a jövő év júniusáig a hazai turizmusról és fürdőkultúráról tartanak országszerte kiállításokat, konferenciákat.
Kenyeres szerint a nyitott levéltár fogalma nem csak egy üres szlogen, Budapest Főváros Levéltára ezt a szó legszorosabb értelmében gondolja így: "Szeretnénk bemutatni a társadalomnak, hogy a levéltár nem poros iratok őrzőhelye, hanem a társadalom egésze számára fontos intézmény". Bár a BFL kutatóterme egész évben nyitva áll minden érdeklődő előtt, ezen a hétvégén ingyenes Levéltári Pikniket tartanak az udvarán, ahol a gyerekprogramok, koncertek mellett a levéltárnak a nyilvánosság elől elzárt termeit is megmutatják a látogatóknak: a backstage-körsétákon be lehet menni a legértékesebb iratokat őrző páncélterembe, bemutatják, hogyan digitalizálják az iratokat és hogyan restaurálják, újítják meg a szétfoszló, régi papírokat.
Csak a Piknik két napja alatt, pénteken és szombaton nézhetők meg először egyben az 1941-ben öngyilkosságot elkövető gróf Teleki Pál gróf miniszterelnök a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában, illetve a BFl-ben őrzött lemondó- és búcsúlevelei. A BFL-hez áprilisban került egy hagyaték, amely a tragikus sorsú miniszterelnök egy eddig ismeretlen búcsúlevelét tartalmazta. A Teleki meggyilkolásáról szőtt összeesküvés-elméleteket végleg cáfoló dokumentum Kenyeres szerint a legjobb példa arra, hogy magángyűjteményekből, hagyatékokból máig kerülhetnek elő olyan iratok, amelyek a közös múltunk szempontjából fontosak. A levéltár ebből a szempontból is nyitott: várja a magánszemélyektől származó iratokat.