A Versaille-i békeszerződés aláírásának 100. évfordulóján, szimbolikus helyszínen, Szarajevóban nyílt meg az a magyar fotókiállítás, ami a Nagy Háború centenáriumi eseményeit dokumentálja globálisan. Somme-tól és Verduntől Isonzón át a keleti front számunkra különösen fontos, a világban azonban kevésbé ismert csatahelyeiig, a most aktuálpolitikailag használt erdélyi hadjáratának emlékeitől Caporettóig az I. világháború minden fontos színtere megjelenik; nem maradnak ki a gyarmati világháború olyan hadszínterei sem, mint Pápua-Új-Guinea, Afrika vagy a Falkland-szigetek.
A július 12-ig látható kiállítás a szarajevói városházán, a Vijećnicán van, ott, ahol 1914. június 28-án a meghiúsult első és a gyilkos második merénylet között Ferenc Ferdinánd trónörökös és felesége az utolsó látogatását tette. Innen indultak el, amikor Gavrilo Princip leadta a halálos lövéseket - belobbantva azt a szikrát, ami aztán az egész világot felégette.
A Nagy Háború az elmúlt években a centenárium miatt mindenhol újra fókuszba került, és a globális történetírás is talán új lendületet kapott, különösen, hogy a békeidők hirtelen kimúlásának veszélye most is sokaknak tűnik aktuálisnak. A Szarajevóban látható fényképek egy egyszemélyes, a maga nemében mégis grandiózus vállalkozás darabjai. A fotós az a Szalay-Berzeviczy Attila, akit a nagyközönség leginkább a pesti tőzsde volt elnökeként ismerhet. A jelenleg félig Bécsben, félig Budapesten élő bankár szenvedélyes fényképész is, másrészt a történelem, különösen az I. világháborús időszak mániákus dokumentálója.
Bár évszázados távlatból a dokumentarizmusnak alapesetben elég szűk terepe lenne, Szalay a maga eszközeivel próbálja áthidalni a távolságot. Az Indexen is írtunk annak idején ükapja háborús naplójáról, amit ő adatott és kutattatott ki, 2014-től azonban egy sajátos világ körüli útnak is nekiindult. Az elmúlt öt évben végigjárta és Nikon gépével végigfotózta az I. világháború fontos csatahelyeit, négy kontinensen örökítve meg azt a centenáriumi eseménysorozatot, amelyen keresztül az utókor emlékezni és viszonyulni próbál saját tragédiájának egyik ősforrásához.
Katonasírok, ma is tapintható tájsebek, sivatagi és alig járható hegyvidéki csatahelyszínek. Reprezentáló politikusok és korabeli egyenruhákban megjelenő hagyományőrzők. Százéves repülőgépek, magányos ormokra felvonszolt ágyúk, rohamozó huszárok és néma fejfák; újrajátszók, gyászolók, emlékezők, történelmi vállalkozók és bámészkodók néznek szembe velünk és a hősi halottak szellemével a képeken, melyek kötetben is megjelentek.
A Nagy Háború 100 éves nyomában címmel decemberben megjelenő könyv nagyon reprezentatív és nagyon vaskos angol nyelvű kiadvány, tükrözi ezt az ára is – érezhetően a hadtörténet-rajongó nyugati közeget célozták meg vele. A szarajevói kiállítás az ebben megjelent fényképekből ad válogatást.
Szarajevóban akartam befejezni ezt az ötéves utazást, ott, ahol minden elkezdődött
– mondta Szalay-Berzeviczy Attila, aki az egész utazását maga finanszírozta; történelmi dokumentarista hobbijára saját becslése szerint 30 millió forintot költhetett. A kiállítás különlegessége, hogy hasonló megközelítéssel még nem próbáltak korábban történelmet elmesélni, és, mint a fotós-szerző hangsúlyozza, az első világháború esetében ez az egész anyag megismételhetetlen, hiszen legközelebb talán csak a 150. évforduló lehet hasonló jelentőségű. Még egyszer: ha éppen a bosnyák fővárosban járnak, a történelmi jelentőségű szarajevói városházán a kiállítást július 12-ig lehet megnézni.