Egy újkőkori termékenységistennő 6000 éves „monumentális” szobrát fedezték fel a közép-szerbiai Aleksandrovac Župski mellett, az úgynevezett vitkovói mezőn, ahol fél évszázada négy másik „prehisztorikus Vénusz” került elő.

A tájegységről Župai Vénusznak elnevezett nőalak több mint 30 centiméteres, ami monumentálisnak számít a neolitikumi figurák többségéhez képest. Az égetett agyagszobrot Sanja Crnobranja Krasić régész, az aleksandrovaci Župai Helytörténeti Múzeum vezető kurátora találta a napokban egy csatornázási munkákat megelőző régészeti feltárás során.

A figura i.e. 4500-3500-ból, a Vinca-kultúrából származik – mondta Krasić, aki „korszakos felfedezésről”, „kisebb világszenzációról” beszélt a szerb médiának. A kutató szerint a lelet megerősíti, hogy Vitkovo vallási központ volt a Vinca-kultúra idején.

Az Aleksandrovac Župskitól négy kilométerre fekvő, védett területnek számító 120 hektáros vitkovói mezőn – ahol csak megelőző régészeti feltárást követően engedélyeznek bármilyen építkezést – az 1960-as években négy neolitikumi istennőszobrot találtak, a legutolsót 1969-ben, köztük három nagyméretűt, amelyeket a világörökség részévé nyilvánítottak.

A župai istennőszobrok közül a legismertebb az Aleksandrovaci Hölgy, amely a világ 12 legjelentősebb „prehisztorikus Vénusza” közé tartozik.

A frissen felfedezett Župai Vénusz tanulmányozására és konzerválására Belgrádból hívtak szakértőket. A helyi hatóságok helyben, az aleksandrovaci múzeumban szeretnék kiállítani a rendkívüli leletet, már a sok látogatót vonzó idei őszi szüreti fesztivál idején.