A kambodzsai történelmet kutatók Mahendraparvata ősi romvárosát tartják a khmer birodalom első fővárosának. A khmerek a 9. és 15. század között uralták Dél-Kelet Ázsiát, ebben az időszakban több központja is volt birodalmuknak, a legismertebb ezek közül a lenyűgöző templomromjairól híres Angkor, a népszerű turistalátványosság, a világörökség része.

Mahendraparvata maradványait Phnom Kulen térségében rejti a dzsungel. Errefelé mindig is laktak emberek, de a hegyvidéki, gyakorlatilag áthatolhatatlanul sűrű erdős területet mostanáig nem tudták feltérképezni a kutatók. A történészek terepmunkáját nagyban nehezíti az is, hogy a 20. század második felében a kambodzsai népirtásért felelős vörös khmerek elaknásították a területet, ami jelenleg is életveszélyes a rengeteg föl nem robbant gyalogsági akna miatt.

Damian Evans és kollégái, a párizsi Francia Ázsiatudományi Intézet kutatói 2012-ben és 2015-ben repülőgépről, lézeres radarral (LIDAR) tapogatták le a dzsungelt, digitálisan föltárva a sűrű növényzettel borított romokat.

A levegőből végzett kutatásnak köszönhetően mostanra sikerült az egykori khmer fővárosról minden eddiginél pontosabb és összetettebb képet alkotni, amiről az Antiquity folyóiratban megjelent tanulmányban számoltak be.

Kiderült többek között, hogy Mahendraparvata egy fennsíkra épült. Területe nagyjából 40-50 négyzetkilométerre terjedt ki, a nagyjából négyzetrácsos szerkezetű település észak-dél és kelet-nyugat irányba egyaránt nyújtózkodott. A LIDAR segítségével készült számítógépes felvételek épületek, piramis formájú templomok, paloták maradványait tárták a kutatók szeme elé.

Az épületek elhelyezkedése, a településszerkezet arra utal, hogy az első fővárost tervezett módon hozta létre egy centralizált hatalom, miközben más középkori khmer városok jellemzően organikusan nőttek. A Mahendraparvata kutatásával foglalkozó történészek szerint az első főváros romjai az alapító, II. Jayavarman király grandiózus vízióját, jól kidolgozott terveit tükrözik. Damian Evans szerint egyértelmű, hogy a khmer birodalom fölemelkedése itt kezdődött.

A kutatók következő feladata a város építésének pontos datálása lesz, ami azért sem lesz egyszerű, mert a khmer királyság központja viszonylag hamar elköltözött, és 300 év múlva már Angkorban élte virágkorát, majd hanyatlása is ott kezdődött. Mahendraparvata pár évtizedig lakott városát valószínűleg azért hagyták el lakói, mert a hegyvidéki területen nehéz volt megfelelő mennyiségű élelmiszert előállítani, a korabeli technológiával pedig nem sikerült hatékony öntözéses rendszert kialakítani: próbálkoztak ugyan víztározók építésével, de kevés sikerrel. (A síkságra épült Angkorban már sikerült valamelyest fölülemelkedni ezen a kihíváson.)

Mahendraparvata térsége mindezek ellenére soha nem vált teljesen lakatlanná, az évszázadok alatt folyamatosan vissza-visszatértek ide az emberek, kulturális és vallási jelentősége mindvégig megmaradt. Mivel Mahendraparvata sosem volt igazán elveszett város, fontos és kutatásra mindenképp érdemes része Kambodzsának. (New Scientist)

(Borítókép: Az első khmer főváros területe madártávlatból. Fotó: Jean-Baptiste Chevance, Damian Evans, Nina Hofer, Sakada Sakhoeun, Ratha Chhean / Antiquity/Cambridge University Press)