Index Vakbarát Hírportál

Így tört az utcára hatvan éve a fekete hatalom

2020. június 7., vasárnap 14:07

Május 25. óta tartanak a tüntetések és utcai zavargások az Egyesült Államokban. A rendszerszintű rasszizmus és elnyomás, a rendőri túlkapások elleni, jelenleg is tartó és nem csituló, sőt globálissá váló tiltakozáshullámot George Floyd meggyilkolása váltotta ki. A 46 éves minneapolisi férfi ellen azután intézkedtek, amikor egy boltos kihívta rendőröket azzal, hogy a férfi valószínűleg hamis húszdollárossal fizetett. Az előállítása közben földre került George Floyd nyakán Derek Chauvin rendőrtiszt 9 percig térdelt, miközben a gyanúsított folyamatosan az életéért könyörgött. George Floyd munkanélküli biztonsági őr, öt gyerek apja, a rendőri intézkedés következtében életét vesztette.

A Floyd halála után kirobbant, az összes amerikai államra kiterjedő tüntetéssorozatról és zavargásokról nem lehet azt mondani, hogy előzmény nélkül valók. Márciusban a 26 éves Breonna Taylort otthonában lőtték agyon, februárban pedig a 25 éves Ahmaud Arbery-vel végeztek rendőrök, George Floyd esetéhez hasonlóan rasszista színezetű túlkapás eredményeképpen. És ezek csak az idén nagy nyilvánosságot kapó esetek, szinte vég nélkül lehetne sorolni az előző évtizedből az USA színesbőrű lakossága ellen szisztematikusan elkövetett rendőri bűncselekményeket.

A társadalomkutatók, történészek a tiltakozáshullámmal kapcsolatban leginkább arra hívják fel a figyelmet, hogy hat évtizeddel ezelőtt volt utoljára ennyire robbanásig feszült a helyzet az Egyesült Államokban. Most sok szempontból még rosszabbnak is tűnik a helyzet, tekintettel a koronavírus-járványra és az abból kibontakozó mély gazdasági válságra – mivel mindkettő leginkább a színesbőrű lakosságot sújtja a legjobban.

Sokan azt érzik, hogy – hála a közösségi média szervező erejének – feltámadóban vannak a hatvanas évek fekete polgárjogi mozgalmai, vagy legalábbis azok örökségét felkaroló civil szerveződések. A Malcolm X, Martin Luther King, és a Fekete Párducok nevével fémjelzett korszak a II. világháború utáni gazdasági és társadalmi fellendülésből, fejlődésből szinte teljesen kimaradt fekete lakosság öntudatra ébredéséről, erőszaktól, gyakran fegyveres konfliktusoktól sem mentes politikai, hatalmi érdekérvényesítő mozgalmairól szólt; előtérbe helyezve a társadalmi elnyomás fő eszközét, a rendőri megfélemlítést és brutalitást.

A hatvanas, hetvenes évek fekete polgárjogi mozgalmainak múzeumokban, közgyűjteménykben máig fennmaradt lenyomatai a különféle szervezetek propagandaplakátjai. A műfajban a legegységesebb örökséget a Fekete Párducok, az 1966-ban Oaklandben alapított militáns önvédelmi szervezet hagyta hátra. A szervezetnek volt saját kulturális szárnya, amit Emory Douglas grafikus, aktivista képzőművész vezetett, jellegzetes alkotói stílusban megfogalmazott politikai plakátok tucatjaival elárasztva az amerikai nagyvárosokat, ahol a párducok irodákat nyitottak.

Az alábbiakban következő virtuális plakátkiállítás gerincét Emory keményen politizáló plakátjai alkotják, de helyet kaptak benne a korszak popkulturális jellegzetességeittükröző művészi poszterek is.

(Borítókép: a Fekete Párducok denveri irodája előtti utca, 1969. június 12-én. Fotó: Bob Jackson/The Denver Post via Getty Images Hungary)

Rovatok