Kevéssé ismert, hogy a pénznek öt funkciója, szerepe van használata során.
A közhiedelem szerint Karthágóban használták először. A történészek között eddig konszenzus uralkodott arról, hogy a fenti öt szerepet betöltő értékálló pénzérméket a ma ismert formájában Lüdiában (a legendás Krőzus/Kroiszosz király udvarában) verték először, és Karthágó kereskedői terjesztették el az ókori világban a Kr. e. VII. század közepén. Ezeket a természetes ezüst-arany ötvözetből, elektrumból készített érméket rövidesen mindenhol utánozni kezdték.
Egy új felfedezés szerint azonban már a kora bronzkorban (Kr. e. 3000–2100) is létezett két fémből készült tárgy, amely betöltötte a fenti szerepeket: a rézből készült, magyarul bordának nevezett fizetőeszköz és a hasonló szerepet betöltő vastag gyűrű.
Több mint száz közép-európai lelőhelyről előkerült 5 ezer tárgy elemzése után kiderült, hogy a két kategóriába tartozó tárgyak súlya nagyon hasonló, 176 és 217 gramm közötti. Jelentős többségük azonban ennél is kisebb eltérést mutatott.
A megvizsgált tárgyak több mint kétharmadának súlya 185 és 195 gramm közé esett. Ilyen méretű egyezés földrajzilag ennyire távol eső lelőhelyekről a PLOS ONE-ban publikált cikk és a kutatásban részt vevő holland régészek szerint egyértelműen arra utal, hogy ezek a tárgyak a pénzérmékkel megegyező szerepet töltöttek be.
Ezt az is alátámasztja, hogy a két tárgyból esetenként több százat is találtak egy-egy helyen, ami egyértelműen felhalmozásra utal, és kizárja a súlymértékként való használatot. Ráadásul ebben az időben a bronz annyira ritka kincsnek számított, hogy ékszert nem is, kizárólag fegyvert és ezek szerint pénzt készítettek belőle.