Az ókori történelem alapproblémáját összefoglaló mottó egy James Bond film címe lehetne: Soha ne mondd, hogy soha. Még az ismertnek gondolt korokról is hézagos a tudásunk, de vannak olyan területek és időszakok amikről szinte semmit sem tudunk.
Az például ismert volt, hogy a görög legendák Midász királya, aki ostoba kérése miatt mindent arannyá változtatott amihez ért, így végül kis híján éhenhalt, valós személy volt.
A kisázsiai Phrygia királyaként uralkodott valamikor a vaskor elején, körülbelül 3 000 évvel ezelőtt Kisázsiában, a jelenlegi Törökország területén lévő királyságában. A birodalom több uralkodóját is Midásznak, vagy Mitának hívták, a történelem tudomány hagyományosan az első királyhoz köti az aranyérintés történetét.
Egy 2019-ben egy frissen kikotort öntöző csatornából előkerült sztélé, azaz szöveggel borított, méretes kőtábla azonban jelentősen árnyalja a korban szokatlan gazdagságáról híres király történetét. A kihalt luvi nyelven íródott szöveg bámelyik eltűnt királysághoz kötődhetett volna, ugyanis a fellelési helyén a Konya síkságon szinte nem lehet úgy mélyebbre ásni, hogy ne egy eltűnt ókori állam maradványaiba ütközzön az ember.
A szöveg lefordítása után azonban kiderült, hogy egy katonai győzelemnek állított emléket a kőtábla, és a szövegben Phrygiát is említik. Azonban nem I. Midász győzelméről szól a leírás, hanem a király vereségéről, akit a tábla állítója, Hartapu fogságba ejtett.
Hartapu ismert alakja az ókori történelemnek, ugyanis Murszili hettita uralkodó fiaként, valószínűleg egy trónviszály során, egy rövid ideig fennálló saját királyságot alapított, de ennek pontos helye eddig ismeretlen volt.
A lelet alapján megindult a környék részletes feltárásának tervezése, amiben a sztélé feltárásában és elemzésében nyújtott segítségéhez hasonlóan közreműködik a Chicagoi Egyetem régészeti tanszéke. Érdekesség, hogy a hettiták rendelkeztek saját nyelvvel és írással, a felirat mégis a korban elterjedtnek számító luvi nyelven és írással készült.
A vitatott eredetű hettita nyelv egyébként ritka dallamos lehetett, amely olyan tulajdonnevekben is megnyilvánul mint: Tarhuntasszasz, Vahszuszana, Hattuszilisz, Telepinusz vagy Szuppiluliumasz. A fentiek után érthető, hogy mindenki a billentyűzetet ragad, hogy többet tudjon meg a hettita fővárosról, Hattuszaszról, amely Tudhalijasz király idején a „Mindenség Központja” titulust viselte.