A holló képes perspektívában gondolkodni, a papagáj nem, azonban ez nem jelenti azt, hogy a madár ne lenne intelligens, csak hogy mások az életkörülményei.
A papagájok és a varjúfélék intelligenciája immáron vitathatatlan - egyszerű számtanfeladatokat oldanak meg, élelemtartalékaikat eldugják konkurenseik elől, a táplálékkereséshez olykor eszközt is használnak. De a tudósokat izgatta a kérdés, hogy képesek-e logikai következtetéseket levonni. Az ausztriai Grünauban található Konrad Lorenz Kutatóállomás jelenleg folyó vizsgálata ezt sejteti.
Kurt Kotrschal és Christian Schloegl viselkedéskutatók az intelligencia kialakulásához vezető evolúciós mechanizmusokat szeretnék kideríteni. "Madarak gondolkodása" című projektjük résztvevői az egyik oldalon jákópapagájok és keák, a másik oldalon pedig hollók, új-kaledóniai varjak és szajkók.
Mindkét csoport magas intelligenciáról tett tanúbizonyságot korábbi kísérletek során, kognitív képességeik kifejezése azonban különbözik. "Ennek oka életmódjuk és környezetük eltéréseiben keresendő" - magyarázza Kotrschal a Der Standard című osztrák lap internetes kiadásának adott interjúban.
A holló például elrejti táplálékát konkurensei elől - a keának azonban nincs szüksége erre. A holló ennél fogva képes perspektívát váltani. Ha észreveszi, hogy valaki figyeli rejtekhely-keresés közben, új helyet talál ki.
Kísérletek is alátámasztották a két csoport közti különbséget. Ha két edényt mutattak nekik, amelyből az egyik ételt tartalmazott, de csak az üresnek a tartalmát mutatták meg nekik, a hollók rögtön tudták, hogy a finomság a másik alatt lesz. A papagájok ezzel a kísérlettel nem tudtak mit kezdeni, de Kotrschal megjegyzése szerint a kutyák sem teljesítenek sokkal jobban.
Nemcsak a papagájok és a hollók között, a varjúféléken belül is akadnak különbségek. A csókák például kevésbé bizonyultak sikeresnek, mint a hollók. "Ez azonban nem jelenti azt, hogy kevésbé lennének intelligensek. Sokkal inkább arra utal, hogy a kísérletek inkább a hollók képességeinek kedveztek" - véli az etológus.
A szajkók pedig életük során akár harmincezer rejtekhelyet is képesek megjegyezni - ez sokszorosan felülmúlja az ember képességeit. "Minden arra utal, hogy intelligenciájukat mind másképp vetik be. Stratégiáik függenek az élőhelyüktől, környezetüktől és táplálékkonkurenseiktől" - mondja Kotrschal. Az evolúciós alapok tehát minden egyes madárfajnál egymástól függetlenül vezettek az intelligencia kialakulásához.