Roberto Nespolo és Paulina Artacho, a valdiviai Southern University biológusai kutatói egy régóta ismert biológiai hipotézist teszteltek éti csigákon. "A feltételezés szerint az az állat, amely kevesebb energiát veszít, többlettel rendelkezik a túléléshez és a reprodukcióhoz" - idézi a BBC Nespolót. Korábban néhány kísérlet már igazolta a hipotézist, de három, rágcsálókon végzett kutatás bizonyítás nélkül maradt. "A mi kísérletünk elsőként demonstrálja az anyagcsere jelentőségét a szelekcióban" - mondta Nespolo.

A kutatók száz éti csiga (Helix aspersa) méretét és anyagcseréjét vizsgálták meg. Utóbbi arányszámhoz a pihenés során kibocsátott szén-dioxid mennyiségét mérték. A standard anyagcserearány az a minimális energiaérték, amelyre egy állatnak szüksége van az életben maradáshoz. Hét hónappal a mérést követően újra befogták a csigákat, és az időközben elpusztult példányok üres házát is. Tapasztalataik szerint a csigák mérete nem volt összefüggésben a túléléssel, az anyagcsere viszont igen.

A túlélő csigák anyagcseréje húsz százalékkal lassabb volt, mint azoké, amelyek nem élték túl ezt az időszakot. Minél alacsonyabb volt egy csiga anyagcsere-mutatója, annál nagyobb esélye volt a túlélésre. "A természet az energiahatékony csigákat választotta" - fogalmazott Nespolo. A kutatók most azt ellenőrzik, hogy a lassú anyagcserének van-e köze a csigalassú mozgáshoz.