A konferencia ötletével még 2008 októberében kereste meg a nemzeti akadémiák elnökeit az IAP vezetősége, amely levelében arra mutatott rá, hogy független tanulmányok sokaságának tanúsága szerint a világon a fiatalok többsége nem jut megfelelő természettudományos ismeretekhez. „A válság olyan mély, hogy erre minden országnak kell valamilyen választ adni” – jegyezte meg az MTA elnöke. Kifejtette, hogy bár a gondok globálisak, Magyarország valószínűleg sokkal súlyosabbak a problémák.

„Előadásomban azt emelem majd ki, hogy ennek a fő oka a természettudományos tanárképzés gondjaiban keresendő” – mondta, az MTA elnöke, hozzátéve, hogy a 2009/2010-es tanévre egyetlen hallgató sem jelentkezett az ELTE fizikatanár-képzésére, de az egész országban sem haladja meg a jelentkezők száma a tíz főt. Ez a gond mára elérte a kutatóképzést, ahogy súlyos gondokat okoz a mérnökképzésben is. A jövendő mérnökök az iskolában nem mérnöki tudományokat tanulnak, hanem azok természettudományos alapjait sajátítják el. Alapos matematikai, fizikai, kémiai ismeretek nélkül nem válhat senki mérnökké.

„Ez még a művészetekhez legközelebb álló építészetre is igaz, az esztétikán túl az épületek funkcionális gépészeti megtervezését is el kell végezni, ami lehetetlen matematikai és fizikai ismeretek nélkül” – magyarázta Pálinkás. A szakemberek még mindig óvatosak a javaslatok megfogalmazásában, még mindig olyan válaszoknál tartanak, hogy érdekesebbé kell tenni az oktatást. „Helyes, tegyük érdekesebbé a természettudományos tárgyak oktatását, de ne ringassuk magunkat illúziókba, hogy olyan érdekessé lehet ezt tenni, hogy versenyezni tudjon különböző szórakoztató műsorokkal. Nyilvánvaló, hogy a jelenleginél érdekesebbé kellene tenni, közelebb kell vinni a mindennapi élethez, de a színvonalból nem engedhetünk. Ha engedünk, akkor az már nem az a természettudományos oktatás lesz. Ezért én azt gondolom, hogy a piaci módszereket kell alkalmazni, ahol hiány van, ott növekszik az ár. Elmondom, hogy a megoldást a természettudományos tárgyakat oktató tanárok magasabb fizetésében látom. Ezzel a pályát újra vonzóvá lehet tenni, és akkor már lehet magasabb követelményeket támasztani, így elhivatott tanárok kerülnek a pályára” – fogalmazott Pálinkás.

Emellett az is fontos, hogy a közvélemény értesüljön a tudományos pálya kínálta karrierlehetőségekről és a tudósok sikereiről, ezek bemutatása ugyanis nem mindig megfelelő. Pálinkás szerint ebből a szempontból jó a Magyar Tudományos Akadémia Lendület elnevezésű programja, amely az idén hat kiemelkedő fiatal tudósnak kínál lehetőséget saját kutatócsoport megalapítására.

Az 1993-ban létrehozott IAP mintegy 100 nemzeti tudományos akadémiát, valamint regionális és globális tudományos egyesületet tömörít. Alapvető célja, hogy felhívja a döntéshozók és a nemzetközi közvélemény figyelmét a globális problémák tudományos vonatkozásaira.