Spanyolország déli partja előtt veszélyes mérgező medúzákat fedeztek fel.
A Gibraltári-szorosban a portugál gálya (Physalia physalis) mintegy ötszáz egyedét számolták meg. A spanyol hatóságok közlése szerint az állatok eddig nem jelentettek veszélyt a fürdővendégek számára. Ennek ellenére azt tanácsolják, hogy óvatosságból a fürdőzők kerüljék az érintkezést a medúzákkal.
A 9-35 centiméter nagyságú csalánozók, amelyek fogófonalai a harminc méteres hosszt is elérhetik, állítólag hétszáz méterre közelítették meg a partokat, majd a szél elsodorta őket.
A portugál gálya mérge rendkívül veszélyes lehet az emberre is. Fogófonalai már az érintés során borzalmas fájdalmat és gyulladást okoznak. Beteg vagy gyenge fizikumú egyéneknél a következmény légzési nehézség és akár szívleállás is lehet.
Az állatok csípést okozó csalánsejtjei rendkívül hosszúak, és négyzetcentiméterenként akár ezer is lehet a számuk. Méregkoktéljuk különböző fehérjéket tartalmaz. Bőrrel való érintkezés esetén a méreg közvetlenül az idegsejtekre hat, ezáltal az izomzat folyamatos összehúzódását idézi elő.
Szakértők szerint a medúzák ilyen tömegben történő felbukkanása igen szokatlan a spanyol partok előtt. A portugál gálya elsősorban a Csendes-óceánban és az Atlanti-óceán egyes részein fordul elő. Nevét egy vitorlához hasonló gázbuboréknak köszönheti, amely a víz felszínén tartja. Színében és alakjában meglehetősen emlékeztet egy medúzára, a valóságban azonban különálló polipok egész kolóniája. Ezek az evolúció során más-más feladatra szakosodtak, legyen az szaporodás, táplálékfelvétel, az ellenségek elriasztása vagy fogófonalak képzése. Az állatok ezért csak együtt életképesek.
A faj példányai május elején egy évtized óta először jelentek meg a Földközi-tenger partjainál, akkor Mallorca és Formentera szigete előtt.