Egy argentin múzeum raktárában találták meg egy 8-10 millió évvel ezelőtt Dél-Amerikában élő óriáspiranha állkapcsát. A tudósok az 1900-as évek eleji lelet alapján úgy gondolják, hogy köztes állapotot jelentett a hallal és a gyümölccsel táplálkozó piranhák között.
Akár az egyméteres testhosszt is elérte az óriáspiranha, amely 8-10 millió évvel ezelőtt élt Dél-Amerika vizeiben. A hivatalosan a Megapiranha paranensis nevet kapott szörnyeteg állkapcsára még az 1900-as évek elején bukkantak Argentínában, ám a leletről elfeledkeztek, mígnem Alberto Cione paleontológus fel nem fedezte a La Plata Múzeum raktárában, olvasható a LiveScience tudományos hírportálon.
A tudósok meggyőződése szerint a Megapiranha paranensis az evolúciós kapocs lehet az Amazonas vízrendszerében ma élő, főleg hallal táplálkozó vöröshasú piranha és vegetáriánus fajtársa, a fekete pacu, avagy gyümölcsevő piranha között. Míg a vöröshasú piranha hegyes, éles, részben hátrahajló fogai egy sorban vannak, akár a fűrész fogai, a pacu négyszögletes, őrlésre alkalmas fogai két sorban. A most megtalált óriáspiranha fogai viszont cikcakkosan helyezkednek el.
"Úgy tűnik, mintha a belső sor fogai előre vándorolnának" - magyarázta John Lundberg, a philadelphiai Academy of Natural Sciences kurátora, aki a Megapiranha paranensisről készült tanulmány egyik szerzője. Amennyiben így van, a megapiranha a közbülső stádiumot jelenti a mai ragadozó piranha kialakulása felé vezető hosszú úton.
Senki sem tudja, hogy mivel táplálkozhatott a Megapiranha paranensis, ám az állkapcsot felfedező Alberto Cione szerint vegyes étrendje lehetett. Az is kérdéseket vet fel, hogy míg a mai piranhának hat foga van, óriási elődjének hét. "Az egyik fog elveszhetett, vagy két fog az évmilliók során összeolvadt. Ma még nem tudjuk megválaszolni a kérdést, de lehet, hogy egy napon rájövünk a rejtély nyitjára" - reménykedett John Lundberg.