Kutatóknak sikerült azonosítaniuk azokat a korai mestersejteket (őssejteket), melyekből az emberi szív sejtjei kialakulnak. A későbbiekben a sérült szívszövet kijavítására szolgáló tapaszokat is készíthetnek belőlük.
A felfedezés - melyet a Nature brit tudományos magazin szerdai számában tettek közzé - arra is rávilágít, miként fejlődik ki az emberi szív az anyaméhben, valamint a veleszületett rendellenességek kialakulására is.
„Az általunk leírt sejtet vélhetően nem használják majd közvetlenül sejtalapú terápiára, mert túlságosan sokféle irányban alakulhatnak ki belőle más típusú sejtek" - mondta el Kenneth Chien, a Harvard Őssejt Intézetének kutatója szerdai telefonos sajtótájékoztatóján. A tanulmány lehetőséget ad annak megértésére is, miként jelenik meg a szívbetegség gyerekeknél és felnőtteknél.
Chien csoportja most olyan köztes sejtek vizsgálatával foglalkozik, melyek már elindultak az átalakulás útján a szívizom és a szív ereinek sejtjei irányában.
Chien csapata kizárólag emberi sejtekkel dolgozott, és meglepve tapasztalták, hogy az emberi szív az egérszívtől eltérően fejlődik. Bár a kiinduló embriók mérete nagyjából azonos, az embernél több mint ezerszer nagyobb szív fejlődik ki, mint a kísérleti egereknél.
Egereknél az elősejtek (progenitor sejtek), csak 48 órán át léteznek. Az egér azonban a megtermékenyülés után három héttel már kifejlődött egyed, míg az embernél ez kilenc hónapig tart.
Kiderült, hogy az emberi szív e korai szívőssejtekből álló foltokból alakul ki. Szintén meglepetést jelentett a kutatásban, hogy ezek az őssejtcsomók azokon a részeken képződnek, melyek a veleszületett szívhibákkal is összefüggnek.
"A veleszületett szívbetegség az őssejtek betegsége lehet" - véli Chien. Az ilyen szívhibák az újszülöttek akár két százalékát érintik, és gyakran pár napon belüli műtétet tesznek szükségessé.
Teljes szív növesztésére nem gondolnak a kutatók, ám azt nem tartják lehetetlennek, hogy szöveteket hozzanak létre, melyek a sérült területen épülnek be a szívbe.
Chien csoportja pár napos embriókból származó embrionális őssejtekkel dolgozott. Ezek az őssejtek az embrió fejlődése során differenciálódnak, különféle sejttípusok alakulnak ki belőlük.
A kutatásvezető szerint fontos lenne létrehozni egy bankot humán szívelősejtekből, mely forrásként szolgálna a különleges kezelésekhez.