„Az tény, hogy időszakosan több sünt láthatnak a városlakók elgázolva, de egyelőre nem lehet kijelenteni, hogy több vagy kevesebb sün van, mint korábban. Nemzetközi kutatások szerint a sünök esetlegesen növekvő populációját jelentősen szelektálják a városokban az autók és kutyák, azonban még nincs adatunk a populáció változásáról" – mondta az Indexnek Dr. Tóth Mária, az ELTE Állatrendszertani és Ökológiai Tanszékének adjunktusa, aki a tanszék urbanizációs munkacsoportjában Dr. Bíró Nóra állatorvossal a városlakó állatokat, így a Budapesten élő keleti sünöket is kutatja.

A munkacsoport átfogó nyestkutatása mellett sünállománybecslést és sünparazitológiai vizsgálatokat is végez, azonban a kutatás még folyik, így adatokat a kutató nem árult el. Az utakra tévedt sünöknek egyébként nincs sok esélyük: a University of London által a windsori kastély kertjében végzett kutatása kimutatta, hogy a tüskés ragadozók addig várnak, míg a feléjük robogó autó húsz méterre megközelíti őket, mielőtt egyáltalán reagálnának, és akkor is inkább összegömbölyödnek, mint elszaladnak. Ugyanez a kutatás számol be arról, hogy Nagy-Britannia több területén az elmúlt években a sünpopuláció mérete felére csökkent, a szakértők szerint ennek fő oka, hogy az állatok egyre kisebb területre szorulnak vissza, ráadásul évente 15 ezer egyedet ütnek el közülük.

Most van a párzás

„A táplálékkínálattól, csapadéktól függően előfordulnak olyan időszakok, amikor megemelkedik a populációszám, ráadásul tavasztól júliusig tarthat a párzás időszaka, amikor mozgékonyabbak a sünök, ezért gyakrabban láthatjuk őket, mint amikor téli álmot alszanak vagy rejtőzködnek" – mondta Dr. Gál János, aki vadon élő és egzotikus állatok betegségeit, állományalakulását, így a sünökét is vizsgálja a Szent István Egyetem Állatorvostudományi karán. Szerinte a sünök, mint minden vadon élő állat különféle kórokozókat és ártalmatlan mikroorganizmusokat hordozhat. Így a sünökkel körültekintően kell bánni, mert igaz hogy nagyon ritkán, de gondot okozhat a velük való kapcsolat teremtés. A sünök testén kullancsok lehetnek jelen, melyek akár az emberre is átmászva, több emberre is veszélyes kórokozót adhatnak át (encephalitis, Lyme-borelliosis). A sünök megfogása vagy kezelése esetén kerülni kell az olyan szituációkat, amikor azok megharaphatják az embert, mert a harapás után a sünök szájában élő kórokozók hatására sebfertőzés alakulhat ki az emberben, fogalmazott.

Tóth Mária szerint a gázolás ellen megoldást jelenthet, ha a sünök szempontjából forgalmasabb útszakaszokon kerítést állítanának a védelmükben. „Magyarországon többször felmerült a médiában, hogy a sünök betegségeket terjesztenek, pedig egyetlen igazolt esetről sem lehet tudni. A lakossági bejelentések alapján úgy tudjuk, sokan a városi sünök, denevérek elpusztításával próbálkoznak a vélt betegségterjesztés miatt. Pedig épp ellenkezőleg, segíteni kellene őket, vagy felismerni, hogy ahol van sün, ott például kevesebb a rovar" – mondta Tóth Mária. Nagy Britanniában például kertjeikben tartják rovarpusztítás céljából, az állatvédők sünházkészítésre bíztatják az embereket.