Index Vakbarát Hírportál

Kopernikuszról neveznék el az új, szupernehéz elemet

2009. július 16., csütörtök 09:26

A periódusos rendszer legújabb, egyúttal eddigi legnehezebb, 112-es rendszámú eleme Nikolausz Kopernikusz tiszteletére a copernicium (Cp) elnevezést kaphatja.

"Egy kiemelkedő tudóst szeretnénk megtisztelni, aki megváltoztatta világképünket" - mondta el a portálnak Sigur Hofmann, a németországi Darmstadtban lévő Nehézionkutató Intézetben (GSI) működő, a szupernehéz elemek előállítására alakult kutatócsoport vezetője.

Kopernikusz - aki 1473 és 1543 között élt - fedezte fel, hogy a Föld a Nap körüli pályán kering. Ezzel utat nyitott a modern világszemlélet kialakulása előtt.

Sigur Hofmann június 10-én jelentette be, hogy az általuk még 1996-ban létrehozott 112-es rendszámú elem felfedezését visszaigazolta az Alap- és Alkalmazott Kémia Nemzetközi Egyesülete, a IUPAC. A szervezet csak akkor fogad el igazoltnak egy bejelentést, ha az új elem létrehozói a teljes bomlási sort igazolni tudják, illetve azt másik gyorsítóban is meg tudják ismételni.

Erre alkalmas intézet azonban a világon összesen három található: a Lawrence Berkeley Laboratórium (Kalifornia, Egyesült Államok), az Egyesített Atomkutató Intézet (Dubna, Oroszország) és a Nehézionkutató Intézet (Darmstadt, Németország). Az utóbbiban a most visszaigazolt, átmenetileg ununbiumnak (latin eredettel: egy-egy-kettő) elnevezett 112-es rendszámú elemet cink és ólom atommagok ütköztetésével hozták létre, és csupán 240 mikromásodpercig (0,000240 másodpercig) élt. Azóta már más reakcióval, más atomok ütköztetésével is létrehozták ugyanennek az elemnek egy izotópját, amelyben a protonok száma ugyan 112, ám az atomtömeg a magban található több neutron miatt 286.

A transzurán (uránon túli) elemek természetes körülmények között magfúzióval a csillagok belsejében születnek. Földi körülmények között két nehézion atommagjának ütköztetésével tudják létrehozni a szupernehéz elemeket, ám nehéz detektálni őket, mert kevés keletkezik belőlük, és gyorsan szétesnek.

A német, finn, orosz és szlovák kutatókból álló 21 fős felfedező csoport a hagyomány szerint megkapta a jogot arra is, hogy végleges nevet adjon a szupernehéz elemnek. A 110-es rendszámú elemet például városuk után darmstadtium (Ds) névre keresztelték, ezt 2003-ban fogadta el az IUPAC.

Rovatok